A konferencián neves szakértők osztották meg kutatási eredményeiket. Dr. Pongrácz Péter az ELTE képviseletében a hazai macskatartási szokásokról tartott előadást, míg Dr. Biró Zsolt a házi macskák mozgásmintázatáról szóló kutatásának eredményeit ismertette. Dr. Lanszki József a dél-dunántúli vadmacska-állomány terepi vizsgálatainak és országos post-mortem vizsgálatainak tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark képviseletében, a Vadmacska Fajmegőrzési Program eddigi eredményeit mutatta be, különös hangsúlyt helyezve a kameracsapdás adatgyűjtések és a repatriáló ketrecek szerepére. A délutáni terepi programon a résztvevők az eszközöket meg is tekinthették, így betekintést nyerhettek a vadmacskák megfigyelésére használt módszerekbe, többek között a kameracsapdázás technikájába és a repatriáló ketrecek működésébe Pilismaróton.

A 2021-ben elindított Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében eddig számos jelentős eredményt sikerült elérni, amelyek alapvetően hozzájárultak a genetikailag tisztavérű vadmacskák fennmaradásához. A Pilisben, a Budai-hegységben és a Visegrádi-hegységben végzett kutatások révén a program nemcsak a faj helyzetének pontos feltérképezését segítette elő, de olyan hosszú távú stratégiák kidolgozását is, amelyek segíthetik az élőhelyek megőrzését. A Budakeszi Vadaspark vezető szerepet vállalt a kutatások koordinálásában és a természetvédelmi célkitűzések megvalósításában. A kiemelt projektként kezelt Vadmacska Fajmegőrzési Program részeként, nagy hangsúlyt kap a társadalmi tájékoztatás és edukáció az óvodai és iskolai foglalkozások, valamint tematikus rendezvényeken is.

2024-ben a vadmacska az Év Állatának választása különleges figyelmet irányított a faj védelmére. Ez az elismerés hangsúlyozta a vadmacska ökológiai jelentőségét, és új lendületet adott a természetvédelmi törekvéseknek. A kampány eredményeként sikerült szélesebb körben felhívni a figyelmet a vadmacskák fennmaradását veszélyeztető tényezőkre, így például a hibridizációra és az élőhelyek zsugorodására.

Az idén negyedik éve megszervezett Konferencia a szakmai közeg számára nyújt felületet a fajt érintő kérdésekben való közös gondolkodásra. A bemutatott eredmények és tapasztalatok rávilágítottak a további közös munka szükségességére, mind a kutatások, az élőhely-rekonstrukció és a társadalmi tudatosság növelésének tekintetében. A sikeresen zárult konferencia eredményeképpen a közös munka 2025-ben is folytatódik.

Fotók, forrás: Budakeszi Vadaspark

A Konferenciát rendeztek a vadmacskákért bejegyzés először Szendre365-én jelent meg.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2022. november 11-én tartotta meg Zöldinfrastruktúra és Közösségfejlesztés Konferenciáját, amelynek középpontjában a fenntarthatóság infrastrukturális és közösségi megközelítése állt. Az Apor oktatói és mesterképzésen tanuló hallgatói mellett neves hazai szakértők, civil és közösségépítő szervezetek tagjai is tartottak előadásokat, workshopokat a konferencián.

A konferencia mind tematikáját, mind lebonyolítását tekintve újszerűnek tekinthető. Az előadók különböző szakterületek irányából közelítették meg a témát: a történelmi kertek gondozásától a közösségi környezettudatos vízgazdálkodásáig, valamint a városi éghajlat figyelembevételétől a települések biodiverzitásának fontosságáig. A főiskola mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakos hallgatóinak Impro színtársulata napközben a „playback” színházi technika alkalmazásával mélyítette a konferencia tapasztalatait a résztvevőkben.

A konferencia témáit két korszerű munkamódszerrel dolgozták fel: az egyik a World Café, ahol konkrét közösségi zöldinfrastruktúra problémákat és kezdeményezéseket vetettek fel a szakértők. Ilyen volt például a Települési kék-zöld infrastruktúra és klímaalkalmazkodás – gyakorlati megvalósítási tapasztalatai 5 hazai településről című előadás és műhelybeszélgetés, amely során a kék-zöld infrastruktúra (vízi és szárazföldi területek hálózata) használatának előnyei mellett a lehetséges nehézségekbe is beavatta az érdeklődőket a WWF Magyarország Alapítvány munkatársa. A szakértő egy 5 magyarországi települést érintő négyéves projekt tapasztalatait adta át a résztvevőknek. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóintézetének tagja saját előadásában néhány követendő nemzetközi példát is ismertetett a városi zöldterületek fejlesztési programjaira vonatkozóan.

A másik módszer pedig a szociális „hackathon” volt, amely egy egyelőre nemzetközi szinten is újdonságnak számító közösségi eljárás. Ezt a Közösségfejlesztők Egyesületének tagja mutatta be egy sikeresen végigvitt miskolci hackathon esettanulmányán keresztül. A módszer egyszerre jelent versenyt, közösségépítő fesztiválhangulatot és egy támogatott munkafolyamatot, amely során a csapatok 48 óra alatt eljutnak a kezdetleges ötlettől a már kidolgozott, részletes projekttervig.

„A mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzés szakfelelőseként fontosnak tartom, hogy a megújuló közösségfejlesztő módszertanok oktatásával támogassuk a környezetvédelmet, a természethez való kapcsolódást és a lelki egészség megőrzését. Mivel a városiasodás mára globális mértéket öltött, egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogy az embereknek városi környezetben is lehetőségük nyíljon kapcsolódni a természethez, és ezáltal egymáshoz is” – emelte ki Dr. Elekes Györgyi, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

A Zöldinfrastruktúra és Közösségfejlesztés Konferenciát tartottak Vácott bejegyzés először Szendre365-én jelent meg.

Az október 10-én megrendezett eseményen Szekér Zoltán a bevezetőjében rávilágított a turizmus jelenlegi helyzetére és arra is, hogy mi várható a közeljövőben. Kiemelte, hogy a következő időszakban a kereslet csökkeni fog, ezért a turisztikai cég jelentős feladata, hogy enyhítse ezt a problémát az erőforrásaik legmegfelelőbb kiaknázása mellett. Az ügyvezető a sportok királynőjét, az atlétikát hozta fel a turizmus példájaként, hiszen mérhető a futás, a dobás és az ugrás is, ugyanúgy, mint a turizmus. Mérhető a látogatások száma, a gazdasági mutató, valamint az is, hogy mennyire sikeres a város, vagy a desztináció. Az ügyvezető előadás keretében bemutatta az új turisztikai termékfejlesztést, milyen módon kapcsolja be a partneri körökbe a szállás- és vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai szolgáltatókat. A látogatómenedzsment kapcsán az új Tourinform pontot mutatta be: július 1-je óta mintegy 5.500 látogatót fogadtak a ponton, melynek a 32%-a külföldi vendég volt. Megjegyezte azt is, hogy a vendégéjszakák száma augusztusig Esztergomban 168.088 fő volt. Az ügyvezető továbbá bemutatta a rendezvények területén a kiemelt tervezett programokat is, melyek önálló utazási motivációt jelentenek. Megfogalmazta a kommunikációs stratégiájukat is, ahol a szlovák és angol nyelvű tartalommegjelenéseket emelte ki, a küldőterületek megszólítása céljából. Végül lerántotta a leplet az új arculatukról, valamint a várható platformokról.

„Korábban ezen a területen dolgoztam, a turizmus a szívügyem, így Esztergom turisztikai jövőképe is kiemelten fontos számomra.” – mondta Hernádi Ádám, Esztergom Megyei Jogú Város polgármestere megnyitó beszédében, majd hozzátette, hogy a pandémia ideje alatt az idegenforgalmi szektort is nagy válság érte, ezért fel kell mérniük a gazdasági erőforrásaikat és ahhoz mérten új alapokra kell helyezni a turizmust a városban. A polgármester kiemelte, hogy a „kényszerpihenő” alatt sem álltak meg, hiszen megújult a Fürdő Szálló, amely az Esztergomi Szakképzési Centrum egyik bázisa lesz: ebben a tanszállóban sajátíthatják el megszerzett tudásukat a vendéglátóiparban tanuló diákok. Mindemellett fejlesztették a tömegközlekedést, utakat újítottak meg és a parkolási lehetőségeket bővítették. „Idén második alkalommal adott otthont Esztergom az MCC Fesztnek és szeretném most bejelenteni, hogy jövőre is itt rendezik meg” – jegyezte meg Hernádi Ádám, majd végül elmondta azt is, hogy nagy öröm számukra, hogy 70 év után idén májusban újból visszakapták a megyei jogú városi rangot.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója számokban ismertette a Budapest környéke turisztikai térség eredményeit. Rávilágított, hogy míg 2021-ben mintegy 1,3 millió volt a vendégéjszakák száma, addig ez a szám idén januártól szeptemberig már közel 1,8 milliót ért el. Felhívta a figyelmet, hogy 2019-ben indult el a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK), ami által a szálláshelyek adatokat küldenek a központi rendszerbe, így a szakma visszajelzést kap a turizmusról. Az ide befolyt információkból és a helyzetmeghatározási adatokból a kampányokat célzottabban tudják tervezni és megvalósítani, kiemelve a térség erősségeit és szolgáltatásait. „2021-ben 21 millió vendégéjszakát számoltunk országosan, idén ez a szám elérheti a 37 milliót. 2030-ra pedig azt a célt tűztük ki, hogy a vendégéjszakák száma elérje az 50 milliót évente.” – világított rá Juhász Szabolcs. A statisztikából a résztvevők megtudhatták azt is, hogy a térség turizmusának kétharmada a belföldi vendégekből tevődik össze, de kiemelt szerepet játszanak a német, a szlovák és az osztrák turisták is, ezért ezeket a küldőpiacokat tovább kell erősíteni. Az igazgató megemlítette azt is, hogy jelenleg a belföldi kampányukat a gasztronómiára és a borra építik, míg a külföldi imázsfilmjükben a budapesti épített örökségre helyezik a hangsúlyt.

Lőrincz Ágnes, a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. vezetője „Szentendre, mint kreatív város” címmel tartott előadást. 2021-ben készült el Szentendre turisztikai koncepciója, melyek között szerepel a helyi identitás erősítése, az életminőség javítása, a helyi lakossági és vállalkozások dinamizálása, valamint a látogatóforgalom átalakítása. Kiemelte, hogy NTAK rendszernek köszönhetően ők is sokat fejlődtek a szállás és a szabadidős programok területén, hiszen meg tudják nézni az adott fogyasztási formákat. Például a Skanzent kiemelt helyszínként kezelik, hiszen az ide érkező kisgyerekes családok szinte mindegyike felkeresi a létesítményt, ami tavasszal új tájegységgel, Erdéllyel bővült. Mindemellett a TDM elkezdte felépíteni a Szentendre márkát is, de termékboltot, helyi piacot, a városmarketinget és a programok egy részét is ők szervezik. A turisztikai vezető elmondta azt is, hogy fontosnak tartja a D4-et, azt a dunakanyari turisztikai összefogást, amely négy település közreműködéseként valósul meg: Szentendre, Vác, Visegrád és Esztergom. Jelenleg itt is elkezdődött a közös munka, ahol a vendégforgalmat optimalizálják, felmérik a fogyasztási igényeket, amiből minőségi élményteret hoznak létre

Koronázási ünnepség Székesfehérváron, mint városimázs formáló turisztikai termékfejlesztés címen F. Szegő Krisztina, a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője tartott előadást. Rávilágított arra, hogy 2009-ben az ő vezetésével hívták életre a turisztikai céget, amelynek a célja többek között a székesfehérvári turisztikai arculat kialakítása, valamint a turizmus pozícionálása volt. Feltérképezték a kínálatot és arra jutottak, hogy habár sok területen színes a palettájuk, mégis a történelmi múltjukkal, a koronázóvárosi címmel szeretnék a vendégeket bevonzani. 2013-ban az augusztus 20-i ünnepkör köré koronázási ceremóniát rendeztek, amit azóta minden évben megszerveznek. Ilyenkor szabadtéri színpad formájában „újjáépítik” a vár romjait, színészeken, civil szervezeteken, hagyományőrzőkön keresztül pedig felidézik történeteiket és legendáikat, egyszóval egy középkori várossá változnak, sőt még óriásbábokat is használnak. A turisztikai vezető megjegyezte, hogy minden évben más-más királyt koronáznak. Az egész éves rendezvénysorozatukat pedig az adott királyra húzzák fel és ehhez már programcsomagokkal is csatlakoznak a helyi vendéglátósok és szállásadók, mint például a királyi menüsor.

Utolsóként Nagy Péter, az Ister-Granum EGTC igazgatója járult a mikrofonokhoz, aki a határmenti térség régiófejlesztését mutatta be. Úgy fogalmazott, hogy a társulásuk egy határon átnyúló „ernyőként” funkcionál: önkormányzatokkal, egyesületekkel és civil szervezetekkel határon átnyúló pályázatokat valósítanak meg. Régiójukban 82 tagtelepülés található, melyeknek Esztergom és a szlovákiai Párkány a központjuk. Jelenleg hat futó pályázatuk van, köztük az Ipolydamásd-Helemba közötti híd építése, valamint a Neszmély és Dunaradvány közötti komp-átkelőhely, melyet legalább két éven keresztül díjmentesen használhatnak majd az autósok, kerékpárosok és a gyalogosok. „Sikertörténetünk közé tartozik még a Mária-Valéria Bike is, amit Esztergom és Párkány valósított meg egymás közelebb hozása érdekében” – tette hozzá Nagy Péter, aki hosszú távú célnak a két települést összekötő, többsávos, II. János Pál híd megvalósítását tűzte ki célul.

A Turisztikai konferenciát rendeztek Esztergomban bejegyzés először Szendre365-én jelent meg.

• 2021. november 12. (péntek)

• 2021. november 13. (szombat)

Helyszín: Városháza díszterem (2000 Szentendre, Városház tér 3.)
Az esemény regisztrációhoz kötött.

A Közösségi régészeti konferencia Szentendrén bejegyzés először Szendre365-én jelent meg.