Egy szentendrei ingatlanközvetítő iroda olyan blankettaszerződéseket kötött, amikben azt is rögzítették, hogy a közvetítőnek azért is fizetni kellett, hogy hirdesse a lakást, valamint akkor is, ha a tulajdonos talált vevőt, vagy, ha az adott ajánlatot visszautasította a tulajdonos. Az ügyészség pert indított az iroda ellen, amit meg is nyert.
Mind az ingatlanvásárlás mind az ingatlan eladás az egyik legfontosabb fogyasztói döntés. Ezért különösen gondos körültekintést igényel az, hogy milyen szerződéses feltételek mellett adunk megbízást az ingatlanunk értékesítésére. Az ingatlanközvetítői szerződés jellemzően úgynevezett sikerdíjas szerződés, vagyis a díj a közvetítőnek csak akkor jár, ha adásvételi-, bérleti- vagy egyéb hasznosítási szerződés jön létre a tevékenysége eredményeként. Ez nem minden esetben így kerül a megbízási szerződésekbe, ezért az ügyészség rendszeresen megvizsgálja a látókörébe kerülő ingatlanközvetítő cégek szerződési feltételeit.
A főügyészség egy ilyen vizsgálat eredményeként indított pert egy – országos közvetítői hálózathoz tartozó – szentendrei ingatlanközvetítő céggel szemben. A közvetítő blankettát készített az ingatlanukat eladni szándékozó ügyfelekkel való szerződéskötés céljából, melyben az ügyészség több jogsértő rendelkezést is talált.
Két szerződési kikötés is rendelkezett arról, hogy akkor is kellett az ingatlanközvetítő számára díjat fizetni, ha az közvetítő nem teljesítette a megbízást, vagyis a tevékenysége eredményeként nem tudott olyan érdeklődőt felkutatni, aki a tulajdonossal adásvételi vagy bérleti szerződést kötött volna.
A blanketta szerint az ingatlanközvetítőnek már az alapján is járt az ellenszolgáltatás, ha az értékesítés érdekében többlettevékenységet végzett (például az ingatlant aktívan hirdette), de a tevékenysége nem vezetett eredményre. Ez a szerződési rendelkezés azért tisztességtelen, mert nem a közvetítőnek, hanem a megbízónak kellett viselnie annak üzleti kockázatát, ha a közvetítő ráfordításai esetlegesen nem térültek meg.
Egy másik szerződési kikötés szerint az ingatlanközvetítő akkor is jogosult volt a közvetítői díjra, ha a vevőjelölt vételi ajánlatot tett, de azt az eladó alapos okból visszautasította.
A Pest Megyei Főügyészség keresete nyomán a Budapest Környéki Törvényszék ítéletében megállapította a szerződési feltételek érvénytelenségét, minden fogyasztó által kötött szerződésre kiterjedő hatállyal. A törvényszék ítéletével szemben az ingatlanközvetítő cég fellebbezéssel élt, azonban a Fővárosi Ítélőtábla – amely előtt már a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselte az ügyészi álláspontot – jogerős döntésével az említett szerződési kikötések érvénytelenségének megállapítását helyben hagyta.
Forrás: ugyeszseg.hu / origo.hu
