A kormány sikeres gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően a munkaerőpiac mindennél jobban igényli a szakképzett munkaerőt; az építőiparban erősíteni kell a szakmai képzést, az oktatásnak tartania kell a lépést az élelmiszeripar és védelmi ipar korszerűsítésére biztosított források rendkívüli mértékű növekedésével is – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szakképzést támogató ágazati készségtanácsoknak tartott évértékelő egyeztetésén kedden Budapesten a tárca közleménye szerint.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ismertette: júniusban zárult az első tanév a megerősített szakképzésben. A rendszer átfogó fejlesztéséhez javaslattevőként jelentős támogatást nyújtottak az egyes szektorok gazdálkodó szervezeteinek szakmai érdekeit képviselő ágazati készségtanácsok. Ezeknek a testületeknek az elnökeit hívta össze az innovációs és technológiai miniszter az első tapasztalatok megvitatására, értékelésére.
„Magyarország versenyképességének megőrzése és fokozása a munkaerő-piaci igények és a képzési kínálat összehangolását igényli. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő rálátásunk legyen, naprakész információt kapjunk az egyes ágazatok gazdasági, foglalkoztatási és technológiai folyamatairól” – emelte ki Palkovics László.
A tárca felidézte: a megújult szakképzés küldetése, hogy eltérő helyzetüktől és karrierterveiktől függetlenül minden fiatal életlehetőségét javítsa. A tanulók a gazdaság igényeit tükröző követelmények alapján sajátíthatnak el korszerű szakmai ismereteket. A szakképző iskolákban három év alatt kitanulható egy biztos elhelyezkedést és tisztességes bérezést ígérő szakma. Az ötéves technikumok érettségit is adnak, megkönnyítik a továbblépést a szakirányú felsőoktatásba. A szakképzés így sokak számára kínál szinte személyre szabott lehetőségeket.
A közlemény szerint a megtett lépések sikerességét igazolja, hogy idén a nyolcadik évfolyam után továbbtanulók közül a legtöbb diákot technikumba vették fel. A tanulók lemorzsolódását az orientációs évfolyam, a dobbantó program és a műhelyiskolák fékezik. A képzés elején elkezdett ágazati alapozó képzések eltolják a szakmaválasztást, így segítik a diákokat a megalapozott döntéshozatalban. Idén a tavalyinál mintegy ötödével többen, 22 ezren jelentkeztek a szakképzésből első helyen az egyetemi alap- és osztatlan képzésekre vagy felsőoktatási szakképzésbe.
Egyre több cég vállal részt a duális képzések megvalósításában, ezzel gyakran leendő dolgozóik hatékony munkavégzésre való felkészítésében. Az oktatók továbbképzése is hatékonyabban valósulhat meg a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó vállalatoknál. A gazdasági szereplők fokozottabb bevonódását az intézményeknek közvetlen kapcsolatfelvétellel, még több információt biztosítva érdemes ösztönözniük.
Palkovics László kiemelte: az építőiparon múlik, hogy a családok otthonteremtési, lakásfelújítási támogatásai jól hasznosuljanak, a vállalkozások végig tudják vinni gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő beruházásaikat. A szektorban a járványhelyzet ellenére egy év alatt 26 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, ez az összes nemzetgazdasági ág közül a második legnagyobb mértékű bővülés.
Az építőipar hatékonyságának javítását a kormány eszközpályázatokkal folyamatosan segíti, de fontos a szakmai tudás erősítése, korszerűsítése, az utánpótlás biztosítása is. A nemzeti önrendelkezésben és önellátásban kulcsszerepet betöltő védelmi ipar és élelmiszeripar gyártási kapacitás- és technológiafejlesztéséhez korábban soha nem látott forrásmennyiség áll az ágazatok rendelkezésére. Ehhez a növekedéshez fel kell zárkóztatni a szakképzést is – hangsúlyozta Palkovics László.
(Forrás: MTI)
(Borítókép: MTI/Mohai Balázs)
