Az első flipper megszületésének 150. évfordulóján jelentkezik műfajában hiánypótló kötettel a nemzetközileg is elismert budapesti Flippermúzeum. ‘A flipper múzeuma’ című kiadvány a népszerű játék, valamint a játéktermek hazai történetén vezeti végig olvasóit, a 30-as évektől egészen a Flippermúzeum megszületéséig.
A körülbelül 250 oldalas kiadvány egyszerre játéktörténeti áttekintés, album és portrégyűjtemény. A fotókkal gazdagon illusztrált könyvet Pataki Márk írta, a József Attila-díjas Szálinger Balázs szerkesztette, a kötet külső megjelenése pedig a munkáival több design díjat is elnyert tervezőszerkesztő, Földi Hajnal munkáját dicséri. A kötet kiadója, ötletgazdája és szakmai tanácsadója Pálfi Balázs, a Flippermúzeum tulajdonosa volt.
A szerzők szándéka szerint A flipper múzeuma, noha meglehetősen tartalmas és informatív mű, nem valamiféle történelemkönyv. Nem száraz tények láncolata, sokkal inkább egy szubjektív látlelet, vélemény arról, mit is jelentett az országnak az elmúlt körülbelül 100 évben a flipper és a többi játéktermi játék, milyen magasságokat és mélységeket járt be azok fogadtatása az évtizedek során. Egyaránt helyet kapnak így a kötetben a 30-as évek “boldog békeévei”, a szocializmus és a rendszerváltás időszaka, ahogyan a játéktermi játékok újbóli feltámadása a 2000-es évek elején, így a Flippermúzeum elindulása is.
A flipper múzeumából képet kaphatunk arról, milyen lehetett, amikor még Karinthy Frigyes, vagy a kor ünnepelt színészei, köztük Gombaszögi Ella és Ráday Imre vívtak izgalmas csatákat a magyar gyártmányú flipperősökön. De az ezt követő fejezetekben feltárul például Derrick, valamint Piedone és Ötvös felügyelők és a játéktermek kapcsolódása is. A könyv olvasása közben feltehetjük magunknak a kérdést: hogyan történhetett meg, hogy egy olyan drága, Nyugaton gyártott berendezést, mint a flippergép, a meglehetősen zárt Kádár-rendszer már 1962-től, amikor még a Coca-Cola is tiltólistán volt itthon, szinte korlátlanul importált? (Nem tévedés, jövőre 60 éves az első, modern értelemben vett magyar játékterem). Valamint honnan volt pénze a magyar államnak a valutaínséges szocializmusban a gépek tömeges importjára?
De mindezeken túl megszólalnak a könyvben egykori vagányok, üzemeltetők, valamint a 90-es évek legnagyobb játékterem-hálózatának tulajdonosa és a már említett Pálfi Balázs, a Flippermúzeum alapítója, a kiadvány társszerzője is. Pataki Márk, a kötet írója bízik abban, hogy a harmincas éveiken túl járók A flipper múzeumának leírásai és fotói között lapozgatva, a varázslatos masinák fényei és színei által egy kicsit visszatalálhatnak a bennük élő, talán már elfeledett játékos gyermekhez, a fiatalabbak egy része előtt pedig egy addig ismeretlen világ nyílhat meg. A flipper múzeuma második nagyfejezetének a fővárosi Flippermúzeum gyűjteményét ábrázoló képeit Rizsavi Tamás és Nagy Attila Károly készítették.
József körút 37-39. a Játékpresszó (1962) Készítette-Bauer Sándor Forrás-Fortepan
A magyar Flippermúzeum műfajában egyedülálló látványosság
A Flippermúzeum a világ vezető utazási site-ján, a Tripadvisor-ön gyakorlatilag 2014-es megnyitása óta Magyarország legnépszerűbb tematikus múzeuma és Budapest egyik első számú látványossága. A gyűjtemény összesen több mint 160 szabadjátékra állított, kivétel nélkül kipróbálható játékautomatát mutat be, az első hagyományos gépektől kezdve 1947-ből, valamint flipper elődökkel a XIX. századból, a modern flipperekig (valamint néhány népszerű játéktermi videójátékig). Európa egyik legnagyobb folyamatosan nyitva tartó interaktív flipper kiállításaként a múzeum a hazai és a világsajtó visszatérő szereplője (BBC, New York Times, Frankfurter Allgemeine Zeitung és vagy 100 egyéb nemzetközi megjelenés). ‘A flipper múzeuma’ kötet, amely még idén angolul és németül is megjelenik majd, a Flippermúzeumban, a XIII. kerületi Radnóti Miklós utca 18. szám alatt kapható, vagy postai úton is megrendelhető a múzeum weboldalán.
