Nagy István agrárminiszter a térség 7 országának agrárminisztériumi vezetőjével tárgyalt pénteken a budapesti Hungexpón.
A csúcstalálkozót követően a miniszter közölte, hogy a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a román, a szlovák és a szlovén agrártárcák képviselőivel a térséget érintő kihívásokról értekeztek. Beszédében Nagy István összefogást szorgalmazott a térség államaival. Sürgette többek között az agrárkutatási együttműködések erősítését, és közös fellépést szorgalmazott annak érdekében, hogy az uniós országok tagállami hatáskörben, a saját nemzeti sajátosságaikhoz igazodva hajthassák végre az EU közös agrárpolitikáját (KAP). Úgy vélte, a brüsszeli akarat sokszor ellentétes a helyi agrárérdekekkel, az uniós partnereknek pedig meg kell érteniük, hogy a vidék „nem valaminek a széle, hanem az európai életmód szíve” – fogalmazott Nagy István.
A miniszter szerint az agrárpolitika legfontosabb feladata az egészséges, tápláló élelmiszerek előteremtése, ami fenntartható élelmezési rendszerekkel garantálható, biztosítva egyúttal a méltányosságot az ellátási lánc valamennyi szereplőjének, és mérsékelve az élelmiszer-pazarlást. Ennek mennyisége Magyarországon csökken ugyan, de uniós szinten még mindig 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente – tette hozzá. A tárcavezető az élelmiszerlánc digitalizációjában látja a megoldást a pazarlás visszaszorítására.
Nagy István közölte, hogy magyar kezdeményezésre a visegrádi államok agrárminisztereinek 2022 tavaszára tervezett ülése közös nyilatkozatot fogadhat el. Az egészséges, fenntartható élet biztosításáról szóló párbeszéd jelentős mértékben hozzájárulhat az élelmezési rendszerek átalakításához a következő évtizedben – mondta.
Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere a helyi termelők és feldolgozók kihívásairól szólt. Kifejtette, hogy az uniós piacon a tőkeerős vetélytársakkal kell versenyezniük, többnyire alacsonyabb támogatások mellett. A fenntarthatóság további terhet jelent számukra, ennek költségeit nem viselhetik egyedül. Tárgyalásokra van szükség az uniós piac megnyitása miatt harmadik országok számára, hiszen olyan termékek kerülhetnek az EU-ba, amelyeket az uniósnál kevésbé szigorú ökológiai előírások mellett állítottak elő – tette hozzá Samuel Vlčan.
A cseh kormány mezőgazdasági miniszterének helyettese a fenntartható termelés jelentőségét hangsúlyozta, de hozzátette, hogy ennek elérése komoly kihívás a mezőgazdaság számára. Jiří ©ír a kutatások támogatását, és az új technológiák mielőbbi alkalmazását is szorgalmazta a sajtótájékoztatón.
A lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca államtitkára elismerően szólt Nagy István felvetéseiről, hiszen – mint mondta – a KAP, a fenntarthatóság, és az élelmiszerpazarlás az agrárpolitika legfontosabb kihívása. Ryszard Bartosik bízik abban, hogy folytatódik a regionális együttműködés, és minden érintett számára meghozza a remélt eredményeket.
(Forrás: MTI)
(Kép: agroinform.hu)
