A magyar és a szlovák miniszterelnök is beszédet mondott a Mária Valéria hídnál

Pinterest LinkedIn Tumblr +

A Mária Valéria híd újjáépítésének huszadik évfordulóját ünnepelték október 11-én, hétfőn délután Esztergomban.

A több mint egyórás rendezvényen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Eduard Heger, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere és Eugen Szabo, Párkány polgármestere mondott beszédet. A népes rendezvényen magyarországi és felvidéki néptáncegyüttesek, énekesek színesítették a programot.

A közép-európai sorsközösségben élő népek között értelmetlen bármiféle ellenségeskedés, „mindannyiunk túlélésének záloga a barátság és a szövetségkötés” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél. A kormányfő beszédében kiemelte: „két olyan ország határán, amely külön-külön és együtt is súlyos leckét vett az elmúlt évszázad megszállóinak agressziójából, könnyű belátni, mi szlovákok és magyarok nem ellenségek, hanem sorstársak vagyunk”. Hangsúlyozta: két egymás kultúráját tisztelő nemzet együttműködése mindig gyümölcsöző. „Lehet egyszerre büszke európainak és szlováknak, büszke európainak és magyarnak lenni, lehet mindenkit elérő gazdasági növekedést produkálni, lehet mindenkinek munkahelyeket teremteni, és közben nem kell megtagadni életmódunkat, önmagunkat, múltunkat és értékeinket” – fogalmazott. Hozzátette: nincs sikeres Magyarország sikeres Szlovákia nélkül, és fordítva.

Orbán Viktor kifejtette: most nem hidat avatnak, hanem egy húsz évvel ezelőtti hídavatásra emlékeznek, de többről van itt szó, mint egyszerű évfordulóról. Egy hídavató beszédben el lehet mondani, hogy a híd összeköti az embereket, az országokat, és a vízből magasodó pillérek a közös jövőbe vetett hit sziklaszilárdságát is jelképezik. Ő is mondott hasonló igazságokat 20 évvel ezelőtt – idézte fel. Úgy vélte, ma már ennél többet és más hangon kell mondani, ma már új szelek fújnak, ma már másképpen látjuk a világot. „Akkor egy évtizede volt, hogy ledobtuk a szovjet nyakörvet, friss tagjai voltunk a NATO-nak, ott álltunk három évnyire az európai integráció kapujától” – sorolta, majd hozzátette: „Azt reméltük, hogy az uniós csatlakozással minden gondunk megoldódik, joggal volt bizakodó Közép-Európa minden népe, hiszen azt hittük, hogy az igazán küzdelmes évek már mögöttünk vannak, azt hittük, hogy a nehezén már túl vagyunk”. Kiemelte: „mára az akkori hangulat elszállt, elpárolgott, rá kellett jönnünk, hogy nem lehet külső szereplők jóindulatára bízni a saját jövőnket. Nekünk magunknak kell minden egyes nap megharcolnunk a saját sikereinkért” – jelentette ki. Megjegyezte: aligha van két olyan nép, amely annyira hasonlóan látná a világot, mint a szlovák és a magyar. Az egyetlen dolog, amely ténylegesen elválaszt bennünket, a nyelv.

A miniszterelnök szerint húsz éve még Brüsszel is a mi oldalunkon állt, és támogatott minket, ezt a hidat is segített visszaépíteni. Ma azonban egyre gyakrabban nem egyenrangú partnernek, hanem másodrendű tagállamnak tekintik a közép-európaiakat. Kifejtette: ránk akarják kényszeríteni azokat, akikkel nem akarunk együtt élni, olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a gazdasági lehetőségeinket szűkítené, továbbá ránk akarnak kényszeríteni olyan életmódot is, amely szemben áll mindazzal, amit mi értékesnek és megőrzendőnek gondolunk. Ezzel a fenyegetéssel nehéz megküzdeni – mutatott rá. Közölte: Közép-Európán többször is átgyalogoltak idegen nagyhatalmak, az idegenek mindig lerombolták a hidakat, és mindig nekünk kellett újjáépíteni azokat. Elmondta: „A híd felépítése óta eltelt két évtized megtanított bennünket arra, hogy Magyarországnak és Szlovákiának kéz a kézben érdemes haladnia. Ez már meghozta az első eredményeket, a visegrádi négyek (V4) a mögöttünk hagyott évtizedben képesek voltak folyamatosan gyarapodni”. Orbán Viktor szerint a V4 hatékony és stabil összefogást épített fel, a civilizációs válságokra pedig közös válaszokat adott. Így volt ez a pénzügyi, a migrációs és a koronavírus válság idején is – emlékeztetett. A miniszterelnök kijelentette: 20 évvel a híd újjáépítése után létezik egy közép-európai együttműködés, amely erősebb, mint valaha. „Mi jó tanítványai akarunk lenni a történelemnek; nemcsak újjá kell építeni a hidakat, hanem azt is észben kell tartanunk, kik rombolták le őket” – fogalmazott, hozzátéve: ha nem ezt tesszük, újra és újra megtörténik. Kiemelte: a Mária Valéria híd szimbólum maradt, azt üzeni, „Európa jövője mi vagyunk, és ne hagyjuk, hogy a bennünket összekötő hidakat valaha is újra lerombolják”. A sorsunk továbbra is közös, feladataink csak szaporodtak, felelősségünk pedig nőtt – mondta Orbán Viktor.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök beszédében a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok fontosságát méltatta. Rámutatott: a Mária Valéria híd 20 évvel ezelőtti átadása olyan sikertörténet, amely inspirációként hatott a két ország kapcsolatainak és együttműködésének fejlődésére, aminek köszönhetően számos közös – mindkét ország lakosságának érdekeit szolgáló – infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítani. „Ez a történet két jó szomszéd története, sikertörténet” – hangsúlyozta Eduard Heger, hozzáfűzve: Szlovákia és Magyarország az EU-n és a V4-eken belül is sikertörténetnek számít. A szlovák miniszterelnök felelevenítette a híd két évtizeddel előtti átadásának körülményeit, majd idézett a 2001-es átadón az akkori miniszterelnökök – Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda – által mondott beszédekből. Eduard Heger jelképesen válaszolva Dzurinda akkori felvetésére – miszerint majd a jövő mutatja meg, hogy a híd átadása bevonul-e a történelembe – most azt mondta: ez a kérdés mára eldőlt, hiszen a Mária Valéria híd egy ösztönző sikertörténet lett, s megmutatkozott az is, hogy a híd akkori átadása több volt, mint egy jelképes aktus.

A szlovák miniszterelnök elmondta: a Mária Valéria híd átadása óta a gazdasági együttműködést erősítő számos további új hidat és más infrastrukturális kapcsolatot sikerült létesíteni, köztük olyan „energetikai hidakat” is, amelyek növelték nemcsak a két ország, de a régió energiabiztonságát is. Eduard Heger rámutatott: az új hidak és infrastrukturális kapcsolatok mellett a két országot közös érdekeik is összekötik, köztük az atomenergetika és a migráció kérdésében képviselt álláspontjaik. Megjegyezte: a Mária Valéria híd ahogy eddig, úgy a jövőben is egy ösztönző jelkép lesz.

A második világháború végén, a visszavonuló német hadsereg által felrobbantott Mária Valéria híd újjáépítéséről Magyarország és Szlovákia 1999 szeptemberében kötött szerződést. Az 509 méter hosszú, 11,7 millió eurónak (mintegy 4,2 milliárd forint) megfelelő összegből újjáépített hidat 2001. október 11-én Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda adták át. 1762-ben úgynevezett repülőhíd (lengőkomp) épült a Dunán, majd 1842-ben hajóhidat létesítettek. A mostani híd elődjét Ferenc József császár építtette, az uralkodó lányáról Mária Valériának elnevezett híd 1895-ben készült el. A híd mindkét világháborúban súlyosan megsérült, 1919-ben a csehszlovák hadsereg robbantotta fel, majd az 1927-ben újjáépített hidat 1944-ben a német hadsereg ismét a levegőbe repítette. Akkortól a híd 2001-ben befejezett újjáépítéséig 57 év telt el.

Forrás: MTI

Megosztás.

A szerzőről

Hozzászólások lezárva.