Tíz pontban foglalta össze a pénzügyminiszter a költségvetési politika elmúlt egy évi eredményeit az Országgyűlés költségvetési bizottságában. Varga Mihály egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika támogató maradt, és segítséget tudott nyújtani, jelentős erőforrásokat tudott mozgósítani a gazdaság újraindítása érdekében.
Varga Mihály keddi, éves meghallgatásán az erős gazdasági növekedést támogató költségvetési politikát, a sikeres államadósság-kezelést, a magyar gazdaság felminősítését, a versenyképesség javulását, a beruházások felfutását, a béremeléseket és a nyugdíjjuttatások növelését emelte ki.
Azt mondta, a gazdaság újraindítása jó pályán van, és a harmadik negyedévi GDP-adatokkal összefüggésben leszögezte, „a világválság után is Európa egyik leggyorsabban bővülő gazdasága a magyar. Hozzátette, beérnek a támogató költségvetési politika, a gazdaságvédelmi és újraindítási intézkedések eredményei: tavaly 5,5 százalékpontot tett, idén pedig 8,4 százalékpontot tesz hozzá a költségvetés a gazdaság teljesítményéhez.
A költségvetés jó helyzetét tükrözi, hogy sem a válság elleni védekezésnek, sem az újraindításnak, sem a gazdaságvédelmi intézkedéseknek nem volt pénzügyi akadálya – mondta, és nagy eredménynek nevezte, hogy a 2008-2009-es krízissel összevetve a mostani válságban a költségvetés külső források nélkül tudott minden gond nélkül mozgósítani a GDP 30 százalékának megfelelő összeget. A hiány nem lóg ki az uniós sorból, alacsonyabb, mint az uniós átlag, 2020-ban és várhatóan 2021-ben is – tette hozzá.
A pénzügyminiszter sikeresnek nevezte az elmúlt egy év államadósság-kezelését, amelyben jelentős eredményként 4-ről 6 évre nőtt az adósság futamideje és javult a szerkezete is. Európában itt a legnagyobb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában, az adósság negyedét magyar emberek tartják kézben, szemben a kormányváltáskori 3 százalékkal.
A Moody’s szeptemberi felminősítését is a jelentős eredmények közé sorolta Varga Mihály, megemlítve, hogy a válságban inkább leminősítések voltak a jellemzőek. A felminősítés azt üzeni, hogy stabil a magyar államháztartás – szögezte le.
A hatékonyság, versenyképességnövelés az elmúlt egy évben is fontos maradt, és komoly, de nem elégséges eredmény, hogy a svájci IMD intézet rangsorában az ország 5 helyet tudott előrelépni. Ezzel elértük a 2. helyet a visegrádi országok között, de a globális 42. helyről feljebb kell lépni – fogalmazott.
A pénzügyminiszter beszélt az adócsökkentésekről, elmondta, hogy idén és jövőre kétezermilliárd forintnyi adócsökkentés fog megvalósulni, és emlékeztetett a munkavállalókkal és a munkáltatókkal kötött bérmegállapodásra, amelynek részeként a munkaadók terhei 4 százalékponttal csökkenek. Megemlítette a családi adóvisszatérítés 600 milliárd forintos összegét és a 25 év alattiak szja-mentességét, amely 140 milliárd forintot hagy a fiataloknál. A szochó és a szakképzési járulék csökkentése további, mintegy 600 milliárd forintot jelent.
A 27 százalékos beruházási ráta a legmagasabb az EU-n belül Magyarországon – emelte ki Varga Mihály, és megemlítette az ehhez forrásokat biztosító Ginop -forrásokat, amelyek 420 milliárd forinttal segítették tavaly a gazdaságvédelmet, és emlékeztetett a Ginop plusz elindítására, amelynek 540 milliárd forintos keretéből 240 milliárd forintra már a döntés is megszületett.
Beszélt a jelentős béremelésről az egészégügyben, és megemlítette a nyugdíjjuttatások emelését is. Varga Mihály azt mondta, fontos a nyugdíjasok védelme, és az „hogy idős honfitársaink érezzék, hogy ebben az időszakban is gondolunk rájuk”. Ezért 2, 6 millió nyugdíjas minden eddiginél magasabb nyugdíjprémiumot kapott, 100 ezer forint körüli plusz juttatást, ami 250 milliárd forintba került. „Jövőre pedig teljes egészében visszaadjuk a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, ami 320 milliárd forintot jelent” – jelentette ki.
A béremelések mértékét érzékeltetve példaként említette, hogy az egészségügyi bérekre fordított források összege a 2010-eshez képest 2,5 -szeresére emelkedett, és kitért arra is, hogy míg a 2010-es kormányváltás előtt az átlagbér 200 ezer forint körül volt, az idei bérmegállapodás alapján a minimálbér lesz ekkora. 2010-hez képest minden bér jellegű kiadás 85 százalékkal nőtt – ismertette.
Tizedik pontként a határvédelmi kiadásokról beszélt a pénzügyminiszter. Ismertette, hogy 2015 óta a magyar költségvetés 590 milliárd forintot fordított az európai unió és a magyar határ védelmére, és nehezményezte, hogy Brüsszel az összegnek csupán 1 százalékát finanszírozta eddig.
(Forrás: MTI)
(Kép: MTI/Koszticsák Szilárd)
