Március 2-án, szerdán lakossági fórumot tartott dr. Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere a Szentendrén található Magyar Honvédség Altiszti Akadémián. Az előadáson természetesen az orosz-ukrán háború is szóba került.
A rendezvényen dr. Vitályos Eszter országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának euróállamtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy dédnagyapja, dr. Kardos János ügyvéd az 1956-os forradalom- és szabadságharc leverése után a koncepciós perekben védőügyvédje volt többek között Tóth Ilonának, a szabadságharc egyik ikonikus alakjának.
„Az akkori államhatalom ellehetetlenítette, hivatása miatt kizárták a kamarából. Hát akkor miért vállalta mégis a munkát? Mert nem bízta volna másra. Én is az ő példáján keresztül tanultam meg, mi az igazság, mi a hazaszeretet, mit jelent az önfeláldozás” – tette hozzá.
Dr. Vitályos Eszter szerint a mostani vészterhes időkben a szavaknak tettekké kell válniuk. Ma mindenki a saját eszközével küzd a békéért, a szabadságért, a hazájáért.
„Mi itt a Pilis-Dunakanyarban ezért indítottunk gyűjtést a háború sújtotta Ukrajnából érkezők megsegítésére, amelyhez egy nap alatt az összes településünk csatlakozott, tekintet nélkül arra, hogy kinek milyen a helyzete, vagy éppen a politikai meggyőződése” – jelentette ki.
Ezután dr. Benkő Tibor járult a pódiumra: a több mint két órás előadás keretében beszélt arról, hogy miért fontos, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen, ismertette a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Ezeken kívül kitért arra, hogy mi teheti vonzóbbá a fiatalok számára a katonai hivatást, bemutatta, hogy miért indítják újra a hazai védelmi, illetve hadiipar fejlesztést. Végül hosszasan taglalta az orosz-ukrán konfliktust.
A honvédelmi miniszter ismertette, hogy a Magyar Honvédség feladata, kötelessége, hogy megvédje hazáját. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy sok instabil állam van a világban, az ott jelentkező feszültségek pedig valamilyen módon kihatnak a békénkre, biztonságunkra. Így került szóba az illegális migránció, a terrorizmus elleni küzdelem, az afganisztáni kivonulás, a járványok időszaka és a délszláv válság is.
A tájékoztatóban felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánynak az az elve, hogy a gondokat és problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek. Elmondta azt is, hogy a NATO Európa tekintetében déli és keleti fenyegetettségi irányt határozott meg, melyek történetesen Közép-Európában metszik egymást. Így érthető, hogy Magyarországnak nagy figyelmet kell fordítania a béke és a biztonság megőrzésére.
– A háború, a fegyveres küzdelem nem oldja meg a problémát – jelentett ki az ukrajnai helyzet kapcsán, majd hozzátette, hogy továbbra is elítélik azt az agressziót, amelyet Oroszország Ukrajnával szemben elkövetett.
„Továbbra is kiállunk Ukrajna területi egysége mellett, de azt, ami bekövetkezett, már nem lehet visszacsinálni. Nem vagyunk annak a híve, hogy ezt a háborút támogassuk” – hangsúlyozta, majd leszögezte, hogy hibásan döntenek azok az államok, amelyek fegyvereket küldenek Ukrajnába.
Dr. Benkő Tibor azt is ismertette, hogy a NATO tagállamok hadseregei közül a magyar katonák jelentek meg elsőként az ukrán határon, ahol humanitárius segítséget nyújtanak, sőt azt is meg tudják akadályozni, hogy fegyveres csoportok sodródjanak át Magyarország területére.
Ezután a haderőfejlesztés és a magyar hadsereg létszámának alakulásáról beszélt a jelenlévőknek. Emlékeztetett, hogy 1989-ben még 155 ezer katona szolgált itthon, a létszám pedig több okból kifolyólag drasztikusan lecsökkent, de a laktanyák és a harci járművek tekintetében is negatív változást történt. Véleménye szerint évtizedeken keresztül a Magyar Honvédség tudatos leépítése zajlott, ennek hatására 2007-ben csak 23 ezer 950 főből állt a magyar hadsereg.
A honvédelmi miniszter a 2017-ben elindult Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot is bemutatta az érdeklődőknek, mely részletesen felvázolta, hogy miért fontos a katonai életpálya biztosítása.
Elhangzott, hogy 2002 és 2015 között egyáltalán nem volt illetményemelés, azóta minden évben sikerül emelni az összegeken. Dr. Benkő Tibor további eredményekről is beszélt, hiszen az Önkéntes Tartalékos Rendszert sikeresen megújították és amíg 2011-ben mindössze 17 (!) önkéntes tartalékos katona volt itthon, addig ez a száma mára meghaladja a 11 ezer főt.
Végezetül tervekről és célokról is beszélt: rámutatott, hogy 2010-hez képest már 13 ezerrel bővült a hadsereg létszáma és szeretnék, ha 2030-ra a Magyar Honvédségnek legalább 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katonája, valamint 7-8 ezer honvédelmi alkalmazottja lenne. Emellett 2024-ben már a GDP 2 százalékát fordíthatják majd a honvédelemre, illetve a haderőfejlesztésre.
Dr. Benkő Tibor az előadás végén készségesen válaszolt az érdeklődők kérdéseire.
