Az olasz író, költő, teoretikus, valamint filmrendező tragikus módon, fiatalon hunyt el, 1975-ben, addigi létrehozott életműve már életében nagy vihart kavart, az évek múltával pedig ugyanolyan szélsőséges, sokat vitatott maradt, mint annak előtte.
Horrorfilm rajongóként az egyik, ha nem a legtöbb vitát kiváltó műve gyanánt találkoztam a nevével először – és ami egyben a legutolsó alkotása is volt, szó szerint az életével fizetett ennek elkészítéséért. Ez volt a Saló, avagy Szodoma 120 napja, De Sade márki (akinek nevéből a szadista szó megszületett) hírhedt regényének adaptációja. A legenda szerint, miután a kópiát ellopták, Pasolini kapott egy telefont, hol és miként tudná visszaszerezni a filmet. A nevezett helyszínen (az ostiai tengerparton) találtak rá holtan a rendezőre: a halál oka többszöri brutális ütés volt egy szöges léccel. Később elítéltek egy tizenhét éves, Giuseppe Pelosi nevű fiút, aki elismerte tettét, ám később már tagadta azt. Végeredményben tehát Pasolini halálának körülményei a mai napig nem tisztázottak.
Pasolini, bár talán épp emiatt az utolsó, botrányos filmmel, és rejtélyes halálával vált a későbbiekben a legtöbbek számára igazán ismertté, ennél jóval sokoldalúbb művésznek bizonyult: pályafutását költőként kezdte, alig húszévesen jelentette meg legelső verseskötetét, de alkotott prózában, drámában, publicisztikában, valamint írt kritikákat is. A nyelv kérdése is sokat foglalkoztatta, A költői film című esszéjében például a film által beszélt nyelv kérdését vizsgálta. Maga a film mindig is foglalkoztatta: legelső filmjét, a Csórót, 1944-ben forgatta le, mindenfajta előzetes tudás híján, amatőr szereplőkkel. Munkásságát Alfredo Bini filmproducer támogatta, egészen az Oidipusz király című alkotásáig.
Talán a legtöbb elismerést kiváltott művei közé sorolható az Élet trilógiája, melyet 1970 és 1974 között forgatott: az egyes részek címe külön-külön Dekameron, Canterbury mesék és Az Ezeregyéjszaka virágai. Alapjukat a középkorban keletkezett mese-és novellagyűjtemények adták.
Pier Paolo Pasolini, ha még élne, március 5-én ünnepelné kereken a századik születésnapját. Ebből az alkalomból kifolyólag a Cinema MOM retrospektív vetítéssorozattal készült: az Élet trilógia mellett a Saló, avagy Szodoma 120 napját is megtekintheti a közönség moziban, melyre jegyet a mozi honlapján lehet előre lefoglalni.
(Forrás: film.hu)
(Borítókép: arageek.com)
Héjas Anna
