A háborús inflációt és gazdasági válságot is kezelni képes költségvetést fogadott el a kormány 2023-ra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol a benzinárstop kapcsán arról is beszélt, hogy a rendkívüli helyzet miatt rendkívüli intézkedések kellenek.
A kormányfő kiemelte: nagy esélye van annak, hogy a háború elhúzódik, és a 2023-as év is „bizonytalan lesz és szorongásokkal teli”, a világot „gyötörni fogja a háború és annak a gazdasági következményei”. A magyarok ki fognak maradni a háborúból, de „nem húzhatjuk ki magunkat teljesen a következményei alól”, és ilyen következmény az infláció és a gazdasági válság – magyarázta.
Kijelentette: „megvédjük azt, amit a kormányalakításkor vállaltunk”, a nyugdíjakat és a teljes foglalkoztatást, továbbá a költségvetés meg fogja védeni a családtámogatási rendszert és a rezsicsökkentést is.
Közölte: „a mai napon vagy holnap” ki kell adnia egy rendeletet, amely a rezsicsökkentés részletszabályait tartalmazza. Ebben benne lesz, hogy mintegy 100 ezer kisvállalkozó benne marad a csökkentett árú energiaellátásban, vagyis a védett rezsiköltségvetésben – mondta.
Emlékeztetett: a költségvetésben két alapot hoztak létre: egy honvédelmi alapot, hogy Magyarországot meg tudják védeni, és a hadsereget baj esetén akcióképessé tegyék, és egy rezsivédelmi alapot, ami a családok életszínvonalának megvédését szolgálja.
Kitért arra is: gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterek véleménye szerint 5-6 százalékkal csökkentik az inflációt az árstopintézkedések, azaz ha a benzint érintő ársapka, az élelmiszerre vonatkozó árstop és a rezsicsökkentés nem lenne, akkor 10 százalék helyett 15-16 százalékon lenne Magyarországon az infláció. Jelezte: szeretné meghosszabbítani a július 1-jéig érvényben lévő árstopokat, de ebben a kérdésben körültekintően kell eljárni, az ügyben a gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterek tesznek majd javaslatot a kormány számára.
Azt mondta, minden a háborún múlik, mert ha háború van, akkor háborús infláció van. „A háború rombol, az infláció rombol. Ha béke van, akkor gyorsabban tudjuk kivezetni majd ezeket az intézkedéseket, ha háború van, akkor nem fogjuk tudni kivezetni, vagy csak nagyon lassan” – mondta.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: egészen addig, amíg az Európai Unió a háborús helyzetet finanszírozza, megnyújtja, addig az infláció is növekedni fog.
„A háborús infláció letörésének a legegyszerűbb módja a béke” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy jelenleg a magyar kormány szinte az egyetlen egész Európában, amely nem szankcióról és háborúról beszél, hanem arról, hogy békére van szükség.
Úgy vélte: az EU-nak lassan stratégiát is kell váltania ebben a kérdésben, mert ha így megy tovább és az olajembargó után bevezetik a gázembargót is, akkor az egész európai gazdaságot tönkre fogják tenni.
Szerinte nyilvánvaló, hogy vannak olyan üzleti körök, amelyek érdekeltek a háborúban, őket Soros György szimbolizálja, aki nyíltan beszél arról, hogy a háborút meg kell hosszabbítani. „Ezek háborús uszítók, akik keresni akarnak a háborún, miközben tönkremegy ebben egész Európa” – fogalmazott.
A rendkívüli helyzet miatt rendkívüli intézkedések kellenek és ezt az EU-nak is meg kell értenie – jelentette ki annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság biztosa levélben szólította fel Magyarországot: függessze fel a külföldi rendszámú autókkal szembeni diszkriminatív üzemanyagárakat.
Orbán Viktor elmondta: az uniótól azt kérik, lássa be, hogy rendkívüli helyzet van, értse meg, hogy a háborús zónához közelebb eső országokban szükség lehet rendkívüli intézkedésekre, „például nemzeti alapon különbséget tenni a rendszámok, illetve a járművek között”.
Kifejtette: az egész Európai Unió arra épül, hogy bizonyos dolgok egységesek és nem lehet nemzeti alapon különbséget tenni, ami „békeidőben egy áldásos és helyes szabály”.
De „Brüsszel messzebb van az ukrán határtól, mint Magyarország” és az infláció leginkább a földrajzilag Ukrajnához közelebb eső európai területeken magasabb – folytatta. Itt most rendkívüli helyzet van, a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel meg, és ilyenkor az általános szabályoktól is szabad, sőt, szerintem kötelező is eltérni – érvelt. Hozzátette: „nem tudnánk másképpen megvédeni a magyar emberek érdekét”.
Közölte: ha nem lenne benzinárstop, akkor 700 és 900 forint között lenne az ár és ez az emelkedés azonnal átjönne a többi termék árába is.
Azt, hogy sajtóhírek szerint a bizottság importvámot vetne ki a csővezetéken szállított orosz olajra, a kormányfő úgy kommentálta: nem hiszi, hogy az olajembargóról szóló megállapodást utólag ilyen szabályokkal át akarnák értelmezni.
Hangsúlyozta: Magyarország „keményen állta a sarat” az olajembargós vitában és végül elérte, amit akart. A baloldal ezzel szemben elfogadta volna az olajembargót, így ha a választáson más eredmény születik, akkor 700-900 forintos benzinár lenne, az olaj nem jönne Oroszországból, az ársapkákat eltörölték volna, a rezsicsökkentést pedig nem védik meg.
Az extraprofit-különadóról kiemelte: háborús helyzet van, ennek az árát pedig nem fizethetik meg a magyar családok, a nagy cégeknek kell vállalniuk a közös teherből többet, mint szoktak, de két-három év múlva, a háború hosszától függően, meg fogják látni, hogy a magyar gazdaság szerkezetében megújult gazdaságként a legversenyképesebbek közé tartozik majd Európában és az üzleti lehetőségek ismét ki fognak nyílni előttük.
A miniszterelnök őrült gondolatnak nevezte a Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos karbonadó-javaslatát, hangsúlyozva, hogy az európai gazdaság zöld átállását nem az emberekkel, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni.
Forrás: MTI
Borítókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
