Hét hónapja indult el a Hegyikecske blog, mely már több mint ezer követővel rendelkezik. Benkocs Balázzsal, az oldal alapítójával többek között a felfedezés élményéről, a tátrai csúcshódításról, a túravezetésről, a közösségi média hatásairól és személyes célokról is beszélgettünk.
A Kárpátok bércein gyakran láthatunk zergéket, de újabban itthoni csúcsokon, erdőkben is összejöhet egy-egy váratlan találkozás. Mikor indult útjára a Hegyikecske?
– Bizony-bizony! A Hegyikecske 2025. július 3-án indult el hódító útjára.
Rengeteg túrázós blog van. Hogyan jött az ötlete annak, hogy indítasz egy túrázós blogot?
– Régóta tervben volt már, de igazán akkor kezdett megérni bennem a gondolat, amikor elvégeztem az MTSZ (Magyar Természetjáró Szövetség) túravezetői tanfolyamát. Ez adott egy komoly löketet.
A természetjárás gyerekkorom óta lételemem – mindig úton vagyok, nincs megállás. A hozzám közel állók is sokat biztattak, hogy kezdjem el, mert van hozzá tehetségem. Nagyon szeretek írni és fotózni, így a Hegyikecske tulajdonképpen mindennek a találkozása lett.
Miben másabb, egyedibb a Hegyikecske, mint a többi blog? Mitől nyújt többet a követőknek?
– Talán attól, hogy minden sallang nélkül, önmagamat adva írom le az útjaimat. Nem elsősorban a felkapott helyeket keresem, hanem azokat a kevésbé ismert „csodahelyeket”, amelyek mellett sokan elmennek.
A felfedezés élménye és öröme az, ami igazán érződik a Hegyikecskéből.
Nem csak túraleírásokat adok, hanem hangulatot, történetet és valódi élményt.
Mi alapján választasz úti célokat?
– Nagyon szeretem a kevésbé ismert, járatlanabb – néha jelöletlen – útvonalakat. Az egyik hobbim a térképböngészés, és szinte mindig találok rajta valami extra pontot: egy romot, kilátópontot vagy különleges természeti értéket, amiért megéri útnak indulni.
Csak a hazai terepeket szeretnéd megmutatni a követőidnek, vagy külföldi beszámolók is lesznek majd?
– Idén nagy vágyam – és a bakancslistám első helyén szerepel – a Tátra csúcsainak meghódítása. Ha minden jól alakul, sikerülni is fog, és akkor a Hegyikecske valóban „hegyikecske” lesz.
A Tátra egy igazi gyűjtőfogalom, hiszen van Alacsony-Tátra és Magas-Tátra, nem beszélve a Liptói-, a Bélai- és a Lengyel-Tátráról. Jellegükből adódan mind különböznek egymástól, talán kicsit máshogy is kell felkészülni egy-egy túrára az említett terepeket illetően, de egyaránt élményt nyújtanak. Melyik terep szerepel az idei célod között és melyik csúcson hagyja ott lábnyomait a Hegyikecske?
– Őszintén? Mindet szeretném idővel bejárni.
Pont azért, amit említettél: elképesztően változatos terepek, és mindegyik más karaktert, más felkészültséget kíván. Ez az, ami igazán motivál.
De ha az idei célokat kell kiemelnem, akkor egyértelműen a csúcsok csúcsa vonz: a Gerlachfalvi-csúcs, a Tátra legmagasabb pontja.
Emellett pedig Szlovákia ikonikus hegye, a Kriván is ott szerepel a bakancslistámon.
Mi a tapasztalatod, a túrázók csak a felkapott, a közösségi médiában gyakran látható helyeket keresik fel?
– Úgy gondolom, túrázók és túrázók között is van különbség. A Covid időszaka jelentősen befolyásolta a túrázó kultúráját: sokkal többen kezdtek el természetbe járni, és olyan helyek lettek igazán népszerűek, amelyek korábban kevésbé voltak azok – például Dobogókő vagy a Kisoroszi-szigetcsúcs. A közösségi média erősen alakítja bizonyos helyszínek népszerűségét, ugyanakkor a tapasztaltabb túrázók kifejezetten keresik a változatosabb, kihívást jelentő útvonalakat.
A túlturistásodás ismert fogalom, és gyakori jelenség, hogy egy-egy népszerű kirándulóhelyen – például Dobogókőn – időnként elviselhetetlen mértékű a tömeg. Szerinted a bloggerek tudnak-e irányt mutatni, és beszámolókkal enyhíthetnek-e a helyzeten, át tudják-e „terelni” a turistákat más, kevésbé ismert helyekre?
– Úgy gondolom, igen. Amióta az oldalam működik, azt tapasztalom, hogy az emberek nyitottak az újdonságokra. Számtalanszor kaptam üzenetet azzal kapcsolatban, hogyan lehet eljutni az általam bemutatott helyekre, mit javaslok, mire figyeljenek. Ettől függetlenül mindig is lesznek „divat” kirándulóhelyek, amelyek könnyebben megközelíthetőek akár autóval is.
Mi a célod a bloggal? Hazánk rejtett kincseinek a bemutatása vagy egyszerűen csak meg szeretnéd osztani másokkal az élményeidet?
– A célom, hogy minél több embernek megmutassam, milyen csodálatos országban élünk, és mennyi rejtett kincs vesz körül minket – miközben én magam is folyamatosan felfedezek valami újat. Ez éltet.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
– Hét hónapja indult az oldal, még nagyon az út elején járok, így rengeteg tervem és ötletem van. Az első és legfontosabb célom, hogy tavasszal elindítsam a vezetett túráimat – ezt már nagyon várom.
Szeretnék eljutni a már említett Tátrába, fejlődni szakmailag, és a Geotúravezetői képzés is erősen érdekel, mert a kőzetek világa különösen közel áll hozzám.
Most azonban a legfontosabb számomra az, hogy élvezzem a Hegyikecske életet. A többi majd jön magától – de úgy érzem, jó úton járok.
Ha csak egy célt mondhatnál, mi lenne az?
– A célom egyszerű: menni, felfedezni, és közben megmutatni másoknak is, mennyi érték van körülöttünk.
