Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző feltáráson. A leletanyagot hétfőn mutatták be Visegrádon – írja az MTI.
Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon – hangzott el a sajtóbemutatón. Vitályos Eszter kormányszóvivő, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy Visegrád több mint ezer éve a magyar és az európai történelem egyik jelentős helyszíne, a közép-európai együttműködés bölcsőjeként fontos szimbolikus szerepet tölt be a mai napig.
A kormányszóvivő kiemelte: a történelmi épületegyüttes átfogó felújítása régóta váratott magára, mostanra az épületek állapota jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább. Az Alsóvár utolsó nagyobb rekonstrukciója több mint ötven éve történt, a fellegvár műemléki helyreállítása és régészeti feltárása több mint tíz éve leállt, azóta a vár egy része életveszélyes és nem látogatható – tette hozzá.
Az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak – mutatott rá. Az épített örökség megőrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis-Dunakanyar – emelte ki Vitályos Eszter.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos a sajtótájékoztatón felidézte, hogy három évvel ezelőtt azt vállalták, hogy 2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára a várat, a várhoz kapcsolódó történelmi épületeket és a környező területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetik és helyreállítják az egykori királyi központ kiemelkedően fontos építészeti és kultúrtörténeti emlékeit. Fodor Gergely hozzátette, hogy az értékteremtés mellett minden fejlesztésnél kiemelt figyelmet fordítanak az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására, dokumentálására és bemutatására is. Az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot teljes egészében láthatja majd a nagyközönség. „Most a perc-emberkék dáridója tart, de építésre készen a kövünk” – idézte Ady Endrét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója, aki szerint egy múzeumból jobb emberként jövünk ki, egy magyar múzeumból pedig jobb magyarként. „1100 esztendeje vigyázunk a strázsán, védjük és gazdagítjuk Európát, 20 éve az Európai Unió hozzáadott értékeiként ugyanezt tesszük” – fogalmazott. Eöry Dénes független polgármester arra emlékeztetett, hogy a magyarok számára fontosak és értékesek a nemzeti hagyományok, a történelem, az épített és szellemi örökség, melyet óvni és védeni kell, és kötelesség továbbadni a következő generációnak és büszkén megmutatni a nagyvilágnak. Az élő középkor városa – amelyben összekapcsolódik a történelem és a természet, a múlt és a jövő – évente több mint egymillió vendéget fogad – jegyezte meg.
A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a főoltár előtt egy kripta is előkerült, és a bedőlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került – olvasható a sajtóközleményben. Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfőn bemutattak. A márványoltár a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442-1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása. A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztést Fodor Gergely kormánybiztos irányítja, a sokrétű munkát a Várkapitányság fogja össze. A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása előzi meg, amelyet a
Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.
Forrás: MTI
Fotók: MTI/Bruzák Noémi
