Közel százszázalékos a kihasználtsága az E.ON 132kV-os nagyfeszültségű oszlopaira felszerelt ragadozómadár műfészkeknek. A dunántúli és Pest vármegyei hálózaton több mint száz biztonságos műfészek várja a madarakat. Egyes fészkekben évente akár több költés is megvalósulhat, mert a márciusban kikelő hollófiókák – kirepülésük után – a később költő vörösvércséknek adják át a fészket.
A műfészkekben sokszor eredményesebb a költés, mint a természetes fészkekben, mert biztonságos és zavartalan fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. Május-június folyamán a néhány hetes fiókák gyűrűzését a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrei végzik az E.ON támogatásával. Az E.ON szakemberei ilyenkor a távvezetéket először feszültségmentesítik, biztosítókötéllel felmásznak a 20-40 méter magasságban lévő fészkekig, óvatosan kiemelik és biztonságosan a földre juttatják a fiókákat, a gyűrűzést követően pedig visszahelyezik őket a fészkükbe.
„Folyamatosan figyeljük a nagyfeszültségű oszlopok madárfészkeit. Amint megjelennek a tojások, már lehet is időzíteni a gyűrűzést, amit a fiókák 3-4 hetes korában a legjobb elvégezni. Az ok egyszerű: ekkor még nem védekeznek, nem annyira karmolósak” – mondja el a Fejér vármegyei gyűrűzéseket végző Staudinger István, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. „A műfészkekben fajgazdag a költés, a két oldalról zárt fészket szívesen lakja a kerecsensólyom, a vércse és a holló is. Mivel teteje is van, meleg napokon árnyékot találnak benne a fiókák, és nem fütyül a madár fején a szél. Ma már jellemzően gyöngykaviccsal bélelt fémdobozt használunk műfészek gyanánt, de korábban a tejfölös vagy tejes ládák is népszerűek voltak. Egy egykor kék, ma már napszítta tejesláda húsz éve van fenn az E.ON egyik székesfehérvári oszlopán és kiválóan funkcionál: idén az év madara, a kerecsensólyom költ benne. Ez a faj a természetben nem rak saját fészket, a rétisas, a varjú, az egerészölyv vagy a holló fészkét foglalja el. A sólyom hűséges a fészekhez, 5-6 oszlopköz eltéréssel néha másik ládába is belekölt, de mindig ugyanazon a területen marad.”
A Fejér vármegyei kerecsensólyom-állomány a legnagyobb a Dunántúlon, a megyében lévő 55 ragadozómadár műfészekből 15-ben költ idén kerecsensólyompár. Gyűrűzéskor a madarak egyik lábára színes, távcsővel leolvasható gyűrű kerül, mely adatot szolgáltat a madár vonulásáról. A másik lábára helyezik föl az ún. ornitológiai gyűrűt, ami nyilvántartja, egyedileg azonosítja a madarat.
A gyűrűzésen túl is együttműködnek az E.ON szakemberei a Nemzeti Parkokkal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A fészekkarbantartások és új fészkek építése mellett táplálékvizsgálat céljából vadkamerákat helyeznek ki a fészkek közelében.
Az E.ON idén további ragadozó műfészkeket telepít a hálózatára: hamarosan vörösvércseládák kerülnek ki az Angyalföld-Zugló 132 kV-os távvezetékre. Az AUDI Hungáriával harmadik éve működik együtt az E.ON, hogy ragadozómadarak részére helyezzenek ki együtt költőládákat: a tavalyi évhez hasonlóan idén újabb nyolc kerecsensólyom-műfészek kerül a hálózatra a Duna – Ipoly Nemzeti Park területén.
Fotók, forrás: E.ON
