Április 22-én, a Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. A magyarok közel 80 százaléka szerint a lakosságnak, a vállalatoknak és a politikának egyaránt tennie kell azért, hogy a fenntarthatósági fordulat sikeres legyen.
A Föld napja története
Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. A napot mintegy 175 országban tartják meg, Magyarországon pedig 1990 óta rendezik meg. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá is nyilvánította. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
A magyar lakosság véleményét kérdezték
A magyar lakosság szerint az éghajlatváltozás, a hulladékgazdálkodás és a túlzott fogyasztás a legjelentősebb fenntarthatósági kihívások – derül ki a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezőinek megbízásából készült reprezentatív kutatásból a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint. A felmérésben rákérdeztek arra is, milyen módon tehet a társadalom a fenntarthatóbb mindennapi életért: a megkérdezettek 77 százaléka az élelmiszer-pazarlás elkerülését, 75 százaléka a szelektív hulladékgyűjtést, 74 százaléka az energiatakarékosságot, 69 százaléka pedig a tudatos vízhasználatot nevezte meg. Környezetbarát termékekre a magyarok 43 százaléka költene többet, 39 százalék otthona energetikai korszerűsítésével járulna hozzá a fenntarthatósági fordulathoz, 36 százalék pedig jobban szeretne tájékozódni a fenntarthatósági kérdésekről.
Planet Budapest 2021
A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó eseménye. Célja, hogy felhívja a közönség, különösen a fiatalok figyelmét a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, illetve bemutassa, hogy ezek a negatív, az emberiség jövőjét beárnyékoló változások még visszafordíthatók. Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növelésért felelős helyettes államtitkára, a Planet Budapest 2021 kormánybiztosa az MTI-nek elmondta, hogy az Expón több mint 150, a visegrádi országokból érkező kiállító mutathatja be termékeit és szolgáltatásait az energia, a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a közlekedés, az élelmiszertermelés, vagy éppen az okos várostervezés területén. A Planet Budapest 2021 szervezői a Föld Napja alkalmából indítják el az esemény kibővített, folyamatosan frissülő honlapját, amelyen megismerhetők a szervezés legfontosabb hírei, továbbá érdekes hazai és nemzetközi cikkek is a fenntarthatóság témakörében. A kormánybiztos közölte azt is, hogy a HUNGEXPO-n, 2021. november 29. és december 5. között megrendezésre kerülő esemény honlapján keresztül június közepéig várják a kiállítani szándékozó vállalatok, felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek jelentkezését.
Online kutatást indítanak az éghajlatváltozásról
Online kutatást indít a Pannon Egyetem a Föld napja alkalmából, mellyel a résztvevők éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét vizsgálják. Az anonim, 16 kérdésből álló kérdőívet április 22. és május 22. közt bárki kitöltheti. A kutatás nemzetközileg is egyedülálló abban, hogy az ismeretek felmérését összeköti az attitűd vizsgálatával. Gelencsér András légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora elmondta, hogy az éghajlatváltozásról az idősebb generáció az iskolában még nem tanult, és napjainkban is csak néhány eleme szerepel egy-egy tantárgyban. A médiából mégis naponta hallani a globális felmelegedésről, klímaváltozásról és annak következményeiről, valamint a politika és a gazdaság döntéseit, illetve a mindennapi életet is alapvetően meghatározza a jelenség. A rektor tájékoztatása szerint olyan kutatási projektet állítottak össze, melynek tudományos eredményei és megállapításai közvetlenül hozzájárulhatnak a globális klímaváltozás további vizsgálatához, egyúttal hasznosulhatnak a jövőben számos társadalmi szinten. A projektben számos természet- és társadalomtudós vesz részt, kiemelt szakmai partner az Ökológiai Kutatóközpont.
Felhasznált források: MTI / fna.hu / Wikipédia
