A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kertgondozási időszak tavaszi beköszöntével felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:
- első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
- ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
- soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek;
- ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket otthon (!), ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat; a lakott gallyrakások elbontásával meg kell várni (négy-öt hét), amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra és más búvóhelyet tudnak találni;
- alternatív, ráadásul hosszú távú megoldást jelenthet, ha a közelben, például bokrok között hullott lombból és gallyakból állandó sünmenedéket alakítunk ki és azt egész évben újra töltjük a lenyírt fűvel, majd ősszel a frissen hullott lombbal.
