A modern nagyvárosok közlekedése egyre összetettebb: az autók, kerékpárosok és gyalogosok mellett immár az elektromos rollerrel közlekedők is sok esetben ugyanazokon az útfelületeken osztoznak, vagy keresztezik egymás útját. Ebben a környezetben különösen fontos a sérülékeny úthasználók – elsősorban a gyalogosok, de ide tartoznak a rolleresek és a kerékpárosok is – biztonságának növelése. A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumában (SCL) azon dolgoznak, hogy a jövő intelligens közlekedési rendszerei a jövőben már a veszélyhelyzetek kialakulása előtt felismerjék a kockázatokat, és ezzel segítsenek elkerülni a baleseteket.
Információ a környezetből
A közlekedési veszélyhelyzetek egyik alapvető oka a járművek és a gyalogosok közötti jelentős fizikai különbség. Egy autó tömege és mozgási energiája számottevően nagyobb, mint egy gyalogosé vagy rolleresé, így egy ütközés következményei utóbbiak számára sokkal súlyosabbak lehetnek. A kutatók olyan intelligens rendszereken dolgoznak, amelyek a gyalogosok vagy rolleresek mozgásának kiszámításával segítenek a balesetek megelőzésében.
Ezek az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek (ITS) különböző forrásokból – járművekbe épített szenzorokból, út menti infrastruktúrákból vagy a közlekedők saját eszközeiből, például mobiltelefonokból – gyűjtenek adatokat. A jövőben akár a hangfelismerés is segíthet ebben: speciális mikrofonok segítségével egy hangalapú rendszer ugyanis képes lehet megkülönböztetni például az autó, a kerékpár vagy a roller hangját. A kutatók célja az, hogy a különféle szenzorokkal begyűjtött adatokat összekapcsolva, pontosabb képet kapjanak arról, mi történik a forgalomban.
Kommunikáció egymással
A jövő közlekedési rendszereiben a járművek nem csak maguk érzékelik a környezetüket, hanem egymástól és a városi infrastruktúrától is képesek lesznek információt nyerni a figyelmet igénylő helyzetekről vagy a közlekedés sérülékeny szereplőiről. Az okosvárosi környezetben például az útszakaszokra telepített kamerák vagy szenzorok információt küldhetnek az autóknak arról, hol található gyalogos, kerékpáros vagy más jármű. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor a gyalogos takarásban van – például parkoló autó mögött vagy kanyarban –, és a járművezető még nem látja.
„A cél az olyan városi közlekedési rendszer kialakítása, ahol az intelligens technológiák láthatatlanul, de folyamatosan támogatják a közlekedőket – és ahol a balesetek megelőzése már jóval azelőtt megtörténik, hogy a veszélyhelyzet kialakulna” – mondta Németh Balázs, a HUN-REN SZTAKI SCL tudományos tanácsadója és kutatója, aki szerint az ilyen intelligens rendszerek kiépítésével a nagyvárosok közlekedése már tíz-húsz éven belül jelentősen átalakulhat. A sűrű forgalmú csomópontokban például kiépített kamerák és szenzorok szolgáltathatnak a biztonságos közlekedést szolgáló információkat a járműveknek. A sofőrök akár már az autó kijelzőjén is láthatják majd a holttérben vagy takarásban lévő gyalogosokat. A kommunikáció ráadásul kétirányú is lehet: nemcsak az autók kaphatnak majd figyelmeztetést, hanem a gyalogosok mobiltelefonjai is jelezhetnek, ha veszélyes helyzet alakul ki egy zebránál.
Várostervezés intelligens rendszerekkel
Az intelligens rendszerek ráadásul nem csak egy adott jármű vagy gyalogos számára szolgáltatnak információkat. „A modern közlekedési rendszerek hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a forgalomról. Ezekből az adatokból azonosíthatók a baleseti szempontból kritikus helyszínek, ahol gyakrabban alakulnak ki veszélyes helyzetek – magyarázza Németh Balázs. – Ezekből az adatokból az is kiderülhet, ha egy kereszteződés kialakítása nem megfelelő – például tábla takarja ki a gyalogosokat, vagy a járművezetők rendszeresen túl gyorsan hajtanak az adott útszakaszon. Ezek az információk segíthetnek a várostervezőknek és a közlekedési hatóságoknak a biztonságosabb infrastruktúra kialakításában.”
Így lesz a kutatásból valóság
A területet érintő kutatások egy része szimulációs környezetben zajlik, ahol különböző közlekedési helyzeteket modelleznek. A szimulációk után következnek a valós tesztek, például speciális járműteszt-pályákon vagy más kontrollált körülmények között. Itt valós gyalogosok vagy bábuk segítségével vizsgálják, hogyan reagálnak a rendszerek különböző szituációkban. Külön kutatási terület a rolleresek mozgásának modellezése, amely számos szempontból eltér a gyalogosokétól és a kerékpárosokétól. A kutatások során kiemelt szerepet kapnak a mesterséges intelligenciát alkalmazó, úgynevezett sztochasztikus modellek, amelyekkel a kutatók a jellemző mozgásminták alapján képesek valószínűségi alapon megbecsülni a közlekedők viselkedését. A jövő közlekedési rendszerei így előrejelzéseket készíthetnek majd arról, mi vár ránk a következő pillanatokban egy közlekedési helyzetben.
