Az Európai Unió (EU) új programozási ciklusának lehetőgégei és irányai a koronavírus miatti nehéz gazdasági helyzetben még nagyobb figyelmet és hangsúlyt kap. A források segítségével akár új munkahelyek jöhetnek létre az országban, különösen a Dunakanyarban és térségében. Virágostóth Krisztián okleveles településmérnök írása.
A Dunakanyarban fekvő, illetve a térségben található települések a következő hét évben, vagyis az EU új, 2021-2017 között programozási ciklusában is nagyon sok lehetőséget ragadhatnak meg annak érdekében, hogy még élhetőbb és turistacsalogatóbb környezetet alakítsanak ki. Véleményem szerint a régió az egyedülálló értékei, valamint adottságai alapján a következő fejlesztési ciklus nyertese is lehet, amennyiben jól használja fel a forrásokat.
Az EU fejlesztéspolitikája hét éves ciklusokban határozza meg a tagállamok közös jövőbeli fejlesztési elképzeléseit. Jelenleg a magyarországi településeken a 2014-2020 közötti időszak projektjeinek végrehajtása, illetve lezárása van folyamatban. A legtöbb helyen már gőzerővel folyik a felkészülés az 2021-2027 közötti időszak projektjeire.
Tudni kell, hogy az EU minden hét éves ciklusra kijelöl prioritásokat: ezekkel a nagy célokkal a világban zajló társadalmi, gazdasági, valamint környezeti problémákra, továbbá kihívásokra próbál reflektálni.
Fókuszban a zöldebb, karbonmentesebb világ
A programozási ciklusok közül a jelenleg még tartó 2014-2020 közötti időszakot hasonlítom össze a 2021-2027 közötti időszakkal. A két időszak fejlesztési céljai közötti látszik, hogy milyen fejlesztési irányba mozdul el az EU.
A 2014-2020 közötti időszak 11 fő prioritási céljai a következők voltak:
Ezzel szemben a 2021-2027 közötti időszakra az alábbi célokat és kihívásokat jelölték meg:
- Innovatív gazdaságfejlesztés
- Infrastruktúrafejlesztés
- Fenntartható városfejlesztés
- Klímaváltozás elleni küzdelem (minimum összforrás 25%-a)
- Fiatalok integrálása a munkaerőpiacra
- Migráció és védelem
Az EU 2021-2027 közötti programozási időszaknak az alábbi 5 fő prioritása lesz:
- Intelligensebb Európa: az innováción, a digitalizáción, a gazdasági átalakuláson és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatáson keresztül
- Zöldebb, karbonmentes Európa: a Párizsi Megállapodás végrehajtásával, valamint az energiaügyi átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetéssel
- Jobban összekapcsolódó Európa: a stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal
- Szociálisabb Európa: a szociális jogok európai pillérének megvalósításával, valamint a minőségi foglalkoztatás, az oktatás, a készségek, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés támogatásával
- A polgáraihoz közelebb álló Európa: a helyileg irányított növekedési stratégiák és a fenntartható városfejlesztés Unió-szerte való támogatása révén.
A két időszak céljait összehasonlítva jól látszik, hogy vannak olyan központi prioritások, amelyek cikluson átívelnek, itt kiemelném a zöldebb, karbon semlegességre való törekvést. A 2008-as nagy gazdasági válság okozta sokk és annak hatásaiból is tanulva a helyben foglalkoztatás, valamint a digitalizáció és innováció előtérbe került a következő programozási időszakban.
Mi a helyzet a Dunakanyarban?
A régió településeit vizsgálva elmondhatjuk, hogy sok helyen hasonló megoldandó feladatok vannak. Az utóbbi időszakban volt több nap vagy akár egy hét is, amikor szélsőségesen sok csapadék esett térségünkben. Ez az időszak bizonyította, hogy a települési szintű vízelvezetés nincs megoldva. A településeken a következő ciklusban lesz lehetőség a települési zöld és kék infrastruktúra fejlesztésére, amely a vízelvezetés terén is komoly előrelépést eredményezhet.
Az új programozási időszakban fontos prioritásként fog megjelenni a települési klíma, illetve mikroklíma javítása. Országos viszonylatban sok város és falu már az elmúlt években is fontos lépéseket tett ennek érdekében, sőt megalkották a saját klímastratégiájukat, ami egy elméleti keretet ad a települések számára a globális és lokális klímaváltozás hatásaival szemben fellépéshez. Az elméleti kerethez és koncepcióhoz kapcsolódnak és fognak kapcsolódni a jövőben az egyes operatív programok, amelyek megvalósulásával a helységek élhetőbbé és fenntarthatóbbá válhatnak.
Előtérbe kerülnek a megújuló energiák
A települési klíma témaköréhez szorosan kapcsolódik a települési szintű energiagazdálkodás. A megújuló zöld energiák használata egyre jobban előtérbe kerül az EU-s fejlesztések során is. A szervezet egyik kulcs célkitűzése, hogy előmozdítsák és fejlesszék a településeken a fenntartható energiagazdálkodást. A hosszútávú cél, hogy minden város vagy község a saját környezetéből nyerje a működéshez szükséges energiát.
Az EUCF Városokkal a városokért a helyi fenntartható energetikai beruházások támogatása című európai projekt első felhívása már meg is jelent. A projekt célja, hogy lehetőséget biztosítson városoknak, településeknek éghajlatvédelemmel, megújuló energiával kapcsolatos konkrét beruházási koncepciók kidolgozására.
A program azoknak az önkormányzatoknak nyújt lehetőséget és segítséget, melyek rendelkeznek Fenntartható Energia- és Klíma Akció Tervvel (SECAP), Fenntartható Energia Akció Tervvel (SEAP) vagy konkrét célkitűzéseket tartalmazó helyi klímastratégiával.
Az EUCF program segítségével a kisebb települések számára is lehetőség nyílik a koncepció elkészítésére és részvételre. Az EUCF ösztönzi az önkormányzatok összefogását is, ennek tudatában és ismeretében a kisebb helyi önkormányzatoknak erőforrásaik egyesítésével lehetőségük nyílik közösen benyújtani a támogatási kérelmet. A program ezáltal a helyi és térségi kezdeményezéseket támogatja és a kistelepülések fejlődési lehetőségét biztosítja.
A program célja, hogy támogassa és finanszírozza a települések számára a szakmai háttéranyagok elkészítését, melyek nélkül nem is lehet jól megvalósítani sikeres, hosszútávon jól működök projekteket. A pályázat széles spektrumú előkészítő dokumentum típusokat támogat. A program keretén belül műszaki megvalósíthatósági tanulmányok, jogi, gazdasági és pénzügyi elemzések, kockázatelemzések és egyéb hasonló előkészítést segítő dokumentum készíthető.
Felértékelődik a start-upok szerepe
A programozási időszakban nagy szerepet fog kapni a helyi gazdaság erősítése, valamint a digitális XXI. századi kihívásoknak megfelelni képes munkahelyek támogatása. Dunakanyar és térségének földrajzi adottságai alapján azt mondhatjuk, hogy Budapesthez, illetve a nagy egyetemekhez és felsőoktatási intézményekhez való közelség miatt új magyar start-up vállalkozások is megjelenhetnek a régióban. Ezek a cégek versenyképes és sokoldalú vállalkozások, amelyek a településeken megtermelt hozzáadott értékét tudják majd növelni.
A start-up cégeknél dolgozók versenyképes környezetben dolgozhatnak, amely a települések számára is további többlet előnyt jelent és hosszútávon és éreztetheti a hatását. Például a helység településmarketing erejét és vonzerejét erősítheti, ha minél több ilyen típusú cég van egy adott helyen. A start-up cégeknél a fiatalok helyben és környezetükben történő foglalkoztatása is megoldható, így csökkenhet a pályakezdő munkanélküliek száma.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti időszaka nagy lehetőséget biztosít országos és régiós szinten is, utóbbi viszonylatban a környezetvédelemre és fejlesztésre is sok forrás állhat rendelkezésre. Összegezve kiemelném a helyben és a térségben innovatív vállalatok megjelenési lehetőségét Véleményem szerint ez a két nagy terület lehet a mozgatórugója Dunakanyar és térségének dinamikus fejlődésében.
