Minden központi banknak kötelessége előmozdítani és támogatni a gazdaságaik zöld és digitális átalakítását, ebben nemzetközi egyetértés van – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Budapest Eurasia Forum 2021 E-Konferenciát megnyitó beszédében csütörtökön.
Matolcsy György elmondta: idén a konferenciasorozat harmadik rendezvényét tartják, ismét az online térben. A kétnapos tanácskozásra többi között érkeznek előadók Koreából, Kínából, Szingapúrból, az Egyesült Királyságból, Norvégiából és Lengyelországból.
A legfőbb téma, hogy a zöld és digitális átalakulást hogyan tudják támogatni a központi bankok, ebben a keleti (ázsiai) és a nyugati ötletek, modellek fúziójára van szükség, nincs egyetlen jó megoldás – húzta alá.
Rámutatott: tágabb értelemben az elmúlt 1,5-2 év fejleményei megmutatták, hogy elkerülhetetlenül belépünk egy „új normálisba” – valamiféle új korba, amikor a korábban tapasztalt megatrendek egyre nagyobb teret hódítanak. A gazdaságok és társadalmak digitálissá, szén-dioxid-semlegessé és befogadóbbá válása egyszerre kihívás és lehetőség, amelyet a legjobban a partnerségek Eurázsia-szerte és azon túli kiterjesztésével lehet kihasználni – mondta.
Matolcsy György szerint kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedéshez új pénzügyi egyensúly kell a közpénzekben, államháztartásokban. Harmonizálni kell az új technológiákat, és ezeknek a kiegyensúlyozott fúziójára van szükség. Stabil és fenntartható egyensúlyt kell teremteni a szociális struktúrákban, ahogy a természet és társadalom között.
A jegybankelnök aláhúzta: a fenntartható növekedés eléréséhez interdiszciplináris és többoldalú párbeszédre van szükség.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a járvány alapvetően változtatta meg a kelet-nyugat kapcsolatát. Erős, gazdag országok egészségügyi rendszerei omlottak össze, a globális kereskedelem 5 százalékkal visszaesett, a globális befektetések 42 százalékkal zuhantak, több mint 110 millióan vesztették el az állásukat, fekete év volt 2020 a világgazdaságban. Számos nagy vállalat csődbe ment, és kényszerült a dolgozói elbocsátására – mondta a miniszter, kiemelve, hogy mostanra az „úgynevezett” kelet gyorsan fejlődik, teljesen utolérte az úgynevezett nyugatot digitális fejlesztésekben.
A keleti országoknak mára a nyugatiakkal egyenlő pénzügyi eszközeik vannak. Míg ötven éve a globális befektetések 80 százalékát nyugati tőke, 20 százalékát keleti tőke finanszírozta, addig ez mára teljesen megfordult, 70 százalék a keletiek aránya – jelezte, hozzátéve, hogy míg ötven éve a nyugat vezette 52 százalékos aránnyal a globális exportot, mostanra 46-44 százalék a nyugat-kelet aránya. A globális konténeres szállítás 65 százaléka keletről jön, tízből kilenc kikötő ázsiai. A gazdasági teljesítményt is duplázták a keleti országok az elmúlt ötven évben – ismertette Szijjártó Péter.
Úgy vélte, mindezek a fejlemények a nyugati polilikusokat, gazdasági szereplőket új lehetőségekre ébresztik rá, vagy gazdasági hidegháborúra.
Magyarország a kelet jelentős fejlődésére lehetőségként tekint, szabad és fair globális kereskedelem oldalán áll – szögezte le. Új hidegháború helyett partnerségre kell törekedni, a 2010-ben elindított magyar keleti-nyitás politikája sikertörténet, az export az elmúlt tíz évben 24 százalékkal nőtt azóta az érintett országokkal, a kereskedelmi forgalom csaknem 30 százalékkal – mondta a miniszter. Magyarország tagja az Egy Övezet- Egy Út kezdeményezésnek annak indulása óta, az uniós tagok közül elsőként írta alá a globális kezdeményezés megállapodását – jelezte, kiemelve, hogy a kínai cégek egyre nagyobb szerepet töltenek be a magyar gazdasági növekedésben. Jelentős beruházással indult a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizálása, a beruházás Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. Hozzátette: így a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: kölcsönös megbecsülésen és bizalmon alapuló együttműködésre kell törekedni az eurázsiai kapcsolatokban, az Európai Unión belül is „hidakat kell építeni” ennek érdekében. Ami azt illeti, ez már elkezdődött, hiszen a kínai-EU kereskedelmi forgalom gyorsan bővül, 2020-ban az EU Kínával nagyobb forgalmat bonyolított, mint az Egyesült Államokkal – jegyezte meg.
Csenmin Liu, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkár-helyettese szerint rendkívül fontos a tanácskozás megrendezése a jelenlegi nehéz időkben, amikor a járvány minden gazdaságra súlyos hatást gyakorolt, visszaesést okozva számos területen, még az oktatásban is. A központi bankok a monetáris politikákkal stabilizálhatják a pénzügyi piacokat, nehéz döntésekkel kellett és kell szembenézniük a helyreállításhoz – mondta.
A Budapest Eurasia Forum 2021 Fenntartható fellendülés és jólét Eurázsiában – Trendek, jövő, megoldások címmel zajlik, és a 21. század kulcsfontosságú területeit érinti, a gazdaságot, a pénzügyeket, a geopolitikát és a többoldalú együttműködést, valamint az infrastruktúra, a technológia, az összeköttetés és az oktatás témaköreit. A rendezvényre a világ számos országából, különösen Európából és Ázsiából több neves előadót hívtak meg, akik egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyek lebonyolításában, új, kreatív vállalkozások alapításában, befektetések vonzásában, a társadalmi jólét és egyéb figyelemre méltó tevékenységek előmozdítása terén.
(Forrás: MTI)
(Kép: Getty Images)
