A valódi újítók mindig a kereszténydemokrata oldalról érkeztek – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Slachta Margit szerzetes nővér, az első női országgyűlési képviselő életét bemutató kiállítás megnyitóján, szerdán a budapesti Terror Háza Múzeumban.
Rétvári Bence arról beszélt: divatos gondolat, amelyet főleg a baloldal hirdet önmagáról, hogy ők a progresszívek, a haladó gondolkodásúak. De az első magyar női képviselő egy katolikus ember, egy apáca volt, és „Magyarország első női köztársasági elnöke is kereszténydemokrata értékrendű, nemzeti gondolkodású politikus lesz idén tavasszal Novák Katalin személyében”.
Az államtitkár Slachta Margitot méltatva kiemelte, két nehéz időszakban volt országgyűlési képviselő: először akkor, amikor szétszakították Magyarországot a trianoni békeszerződéssel, majd a kommunizmus idején, amikor a kommunisták lépésről lépésre igyekeztek felszámolni az egész egyházi szervezetrendszert.
Sokan egy-egy ilyen nehéz időszakban „hajlanának” vagy „törnének is”, Slachta Margit azonban végig kitartott elvei mellett; nem úgy, mint azok, akik „divatos elgondolás” szerint különválasztják magukban a hívőt és a politikust – mondta Rétvári Bence.
Kitért arra is: Magyarország az elsők között volt Európában, ahol női képviselő is volt a parlamentben, és – ahogy a kortársak is mondták – Slachta Margit megjelenésével megváltozott a magyar Országgyűlés hangulata.
Az államtitkár felidézte: a szerzetes nővér mandátuma átvételekor azt mondta, úgy veszi azt át, „mint egy imakönyvet, mint egy parancsot”, hogy az ő szociális irányzata felett „az imának, a keresztnek kell mindenkor őrködnie”. Másképpen „vörössé lenne a szociális program” – idézte Slachta Margit beszédét Rétvári Bence.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója arról beszélt: Slachta Margit egész életében bátor volt. Tudta és számtalanszor megtapasztalta, mit jelent nyílt összeütközést vállalni kora hatalmasságaival, az általuk befolyásolt korszellemmel, de újra és újra megtette. Szembeszállt a nácikkal, az állig felfegyverzett nyilasokkal, a minden hatalmat magukhoz ragadó kommunistákkal, az ávós pribékekkel.
„Bátor volt, mert volt hite, hite volt, tehát szabad volt” – fogalmazott a főigazgató.
Kitért arra: Slachta Margit keresztény hívőként sosem a világot akarta megváltani, hanem mindig az embert. Hitte és vallotta, hogy az emberiséget Krisztus már megváltotta, ezért az ő feladata az, hogy közösségi szervezőmunkával és személyes példaadással segítsen a „tőle karnyújtásnyira levő nehéz sorsúakon” – hangoztatta Schmidt Mária.
Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: Slachta Margit értelmezésében a modernség egyszerre jelent korszerűséget és „alkutlan hűséget a változatlan lényeghez”. A modernizmussal ellentétben az ő modernsége a kinyilatkoztatás örök igazságaira és értékeire épült.
Slachta Margit újszerű, addig elképzelhetetlen gondolata volt olyan céllal létrehozni egy szerzetes közösséget, hogy a „közélet porondjára állítson hivatásos és képzett munkásokat”, akik modern eszközökkel állnak ki az egyház érdekei, a család, a nők és a gyermekek mellett – mondta Kővári Magdolna.
A legmodernebb magyar nő című kiállítás megnyitóján részt vett Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége is. A múzeumtól kapott sajtóanyag szerint a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet időszaki kiállításának középpontjában a konzervatív világnézetű Slachta Margit modernitása áll.
Azt írták: Slachta Margit ízig-vérig modern, világlátott nő volt, aki éles szemmel felismerte korának legfeszítőbb kérdéseit, rámutatott társadalmának megoldatlan problémáira. Igazi úttörő volt, nemcsak mint az első női parlamenti képviselő, hanem a nő- és családvédelem, valamint a szociális munka területén is.
Slachta Margit 1884-ben született Kassán. 1906-ban német-francia szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett a Miasszonyunk nővérek kalocsai intézetében. 1920-tól a parlament első női képviselője volt, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként. A Tanácsköztársaság bukása után, majd a második világháborút követően is ő szervezte meg a Keresztény Női Tábort. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát.
A parlamentben és azon kívül is harcolt az egyházi iskolák államosítása ellen. A Rákosi-diktatúra idején mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették.1949-ben Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba távozott, 1974-ben halt meg. Földi maradványait 2021 novemberében Magyarországra szállították és december 7-én újratemették Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
(Forrás: MTI)
(Képek: MTI/Szigetváry Zsolt)
