A görög zeneszerző az amerikai slágerlisták élére került és Oscar-díjat nyert a Tűzszekerek felemelő zongoravezérelt témájával – írja a The Guardian.
79 éves korában elhunyt Vangelis, a görög zeneszerző és zenész, akinek a szintetizátorokra épülő munkája hatalmas drámát vitt olyan filmzenékbe, mint például a Szárnyas fejvadász (Blade Runner) és a Tűzszekerek (Chariots of Fire). Képviselői elmondása szerint abban a franciaországi kórházban halt meg, ahol kezelték.
Az 1943-ban Evángelos Odysséas Papathanassíou néven született Vangelis Oscar-díjat kapott az 1981-es Tűzszekerek főcímdaláért. Felemelő zongoramotívuma világhírűvé vált, és az amerikai slágerlisták első helyére került, akárcsak a hozzá tartozó filmzene album.
https://youtu.be/CSav51fVlKU
A zenét főként autodidakta módon tanult Vangelis Athénban nőtt fel, és 1963-ban alapította első zenekarát Forminx néven. Az akkori idők popzenéjét játszották: pörgős rock’n’rollt, elsöprő balladákat és Beatles-feldolgozásokat. Mindezt Vangelis orgonajátékával.
1966-ban feloszlottak, majd Vangelis bérzeneszerző és –producer lett, azaz más zenészeknek dolgozott, illetve görög filmek hangszerelésében is közreműködött. Két évvel később nekivágott Párizsnak, hogy ott folytassa karrierjét, ahol más görög „expatokkal”, köztük Demis Roussos-szal megalakította az Aphrodite’s Child progresszív rock kvartettet. A Rain and Tears című kislemezük Európa-szerte hatalmas sikert aratott, a francia, belga és olasz slágerlisták élére került, valamint az Egyesült Királyságban is bejutott a Top 30-ba.
A feloszlásukat követően – Vangelis „nagyon unalmasnak” titulálta a reklámpop világát – visszatért a filmes és tévés zeneszerzéshez. Miután visszautasított egy felkérést, hogy billentyűsként helyettesítse Rick Wakemant a Yesben, Londonba költözött és szólószerződést írt alá az RCA Records-szal. Mind a Heaven and Hell (1975), mind az Albedo 0.39 (1976) című nagylemeze bekerült a brit Top 40-be, és az előbbit Carl Sagan népszerű Casmos című televíziós sorozatának filmzenéjeként is felhasználták. A Yes-szel való kapcsolódás végül mégis létrejött az évtized végén, amikor összeállt az együttes Jon Andersonjával a Jon és Vangelis duó formájában, amelynek a bemutatkozó albuma bejutott a Top 5-be.
Vangelis folytatta filmzenei munkásságát az 1970-es években, de a 80-as évek hozták meg számára az igazi áttörést. A Tűzszekerek elválaszthatatlanná vált Vangelis időtlen zenei témájától, amely egyúttal a lassított felvételű sportmontázsok szinonimájává is vált. „A zeném nem próbál olyan érzelmeket kiváltani a közönségből, mint az öröm, a szerelem vagy a fájdalom. Csupán illeszkedik a képhez, mert én a pillanatban dolgozom” – magyarázta el később.
A Szárnyas fejvadászhoz készített filmzenéjét hasonlóképpen ünneplik, amiért képes megidézni Los Angeles baljós jövőbeli változatát, ahol a „replikánsok” és az emberek kényelmetlenül élnek egymás mellett. Teszi mindezt a hosszú, ellenséges hangulatot keltő szintetizátor hangok használatával; a szaxofonok és a buja ambient passzusok pedig tovább fokozzák a film romantikus és szívbemarkoló pillanatait. „Nagyon jövőbe látó filmnek bizonyult – most egyfajta Szárnyas fejvadász világban élünk” – nyilatkozta 2005-ben.
https://youtu.be/ccJJ0uxigVA
Később az évtized során ő zenésítette meg a Costa-Gavras által rendezett Arany Pálma-díjas Eltűntnek nyilvánítva című politikai drámát Jack Lemmon főszereplésével, Mel Gibson és Anthony Hopkins A Bounty című drámáját, valamint a Mickey Rourke főszereplésével készült Assisi Szent Ferenc című dokudrámát. Ismét együtt dolgozott a Szárnyas fejvadász rendezőjével, Ridley Scott-tal az 1992-ben bemutatott 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmen, illetve a 90-es években másutt is, többek között ő írta a filmzenét Roman Polanki Keserű méz című drámájához és Jacques Cousteau dokumentumfilmjeihez is.
Vangelis a görög hangszerelésből merített a tipikus zenekari megoldások mellett Oliver Stone 2004-es Nagy Sándor, a hódító című klasszikus eposzának megzenésítése során.
Legutóbb az El Greco zenéjét írta meg, amely egy 2007-es görög életrajzi film a reneszánsz festőről. A görög származású művészt, aki később Spanyolországba költözött és művésznevét is ott kapta, nagyon csodálta Vangelis, akinek az 1995-ben és 1998-ban komponált albumait ő ihlette és róla is nevezte el mindkettőt.
A Tűzszekerek hangulatos témája miatt folyamatosan ünnepelt Vangelist sportszervezetek is megbízták a kiemelt események megzenésítésével, köztük a 2000-es sydneyi olimpiai játékokkal, a 2002-es japán és dél-koreai világbajnoksággal, továbbá a 2004-es athéni olimpiával. Balett és színházi zenéket szintén írt a Médea, A vihar és egyéb darabok színpadi produkcióihoz.
A szólókiadványai változatlanul megmaradtak a megrendelésre készített munkái mellett, és alkalmanként olyan énekesekkel is együtt dolgozott, mint például Paul Young.
A világűr iránti rajongásának adott hangot a 2016-os Rosetta című filmben, amelyet az azonos nevű űrszondának szenteltek. A NASA pedig az 1993-ban megjelent Mythodea című művét (amelyet állítása szerint egyetlen óra leforgása alatt írt meg) a 2001-es Mars Odyssey küldetés hivatalos zenéjévé nevezte ki. Utolsó albumát, a 2021-es Juno to Jupitert a NASA Juno nevű űrszondája ihlette, és felvételeket tartalmazott annak fellövéséről, illetve magának a szondának a világűrben való működéséről is.
A Vangelis emléke előtt tisztelegők között volt Kyriakos Mitsotakisz görög miniszterelnök is, aki „az elektronikus hangzás úttörőjeként” üdvözölte őt.
Forrás: The Guardian
Fordította: Répási Erna
Képek: Kakuchopurei.com, The Sun, Collider, The Washington Post, Greek City Times
