Jelentős, a jövő generációi számára is hiánypótló tudományos eredményekkel és a vidéki települések rendszerváltoztatás óta eltelt 30 évében bekövetkezett életmód és lakókörnyezetbeli változásainak korrajzával zárult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kutatása.
A több éven át tartó kutatás alapját a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának különleges fotógyűjteménye adta. A Hazafias Népfront kezdeményezésére 1984 és 1987 között, a „felszabadulás” 40. évfordulójára készülve, a vidéki Magyarország mintegy 314 településéről több mint 100 ezer fotó készült, megörökítve az utcaképeket, boltokat, takarékszövetkezeteket, mezőgazdasági épületeket, iskolákat.
A két intézmény közös, szerteágazó kutatási programja a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulójára meghirdetett „Antall József” pályázat keretén belül valósulhatott meg. A résztvevők ünnepélyes projektzáró rendezvényen összegezték A létező szocializmus életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása című kutatás egyedülálló eredményeit.
A 2020 őszén indult munka során a Skanzen kutatói mintegy 49 települést látogattak végig, 403 kérdőívet és 184 interjú készítettek, és közel 3000 fényképen örökítették meg a levéltári fényképeken szereplő egykori helyszíneket. Így többek között vizsgálni tudták a településkép változásait, a középületek, mezőgazdasági létesítmények funkció- és arculatváltásait, de akár a kor ruhaviseletének alakulását is.
A témában számos közös tudományos és ismeretterjesztő publikáció, blogbejegyzés, médiamegjelenés született.
A Magyar Nemzeti Levéltár az archív fotóanyagokat digitalizálta, kiegészítette a mai kutatási eredményekkel, s egyedülálló kereshető adatbázist hozott létre, amely mindenki számára elérhető.
Az adatbázis bővülő térképekkel, fogalomtárral, kronológiával, bibliográfiával, hasznos oldalak gyűjteményével együtt tartalmazza a terepmunka során készített interjúkat, az egykori és mai állapotokat bemutató képeket, valamint lehetőséget biztosít a felhasználók számára új információk megosztására is.
A Magyar Nemzeti Levéltár Budapesten és a megyeszékhelyeken összesen 20 helyszínen rendezett kiállítást, amely a 30 év változásait mutatta be. A szentendrei Skanzenben a kockaházak hangulatát idéző szabadtéri kiállítás nyílt. Több kiadvány, kiállítási katalógus jelent meg. A Kockaház. A 20. század vidéki háztípusa című interdiszciplináris tanulmánykötet a 60-as, 70-es években falvaink hagyományos arculatát teljesen újraformáló háztípus jellegzetességeit járja körbe Tamáska Máté épületszociológus szerkesztésében.
A kutatás egyes részleteiről, az egyéni terepmunka eredményeiről pedig egy online tanulmánykötetben olvashatnak az érdeklődők, amelyet Mikó Zsuzsanna, Tamáska Máté és Szegedy-Kloska Tamás szerkesztettek. A kötet itt érhető el.
A június 7-én az Magyar Nemzeti Levétárban rendezett sajtónyilvános projektbemutatón dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és dr. Cseri Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntőjükben összegezték a közös munka eredményeit. Dr. Schmidt Mária, a programot támogató Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány vezetője, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elismeréssel beszélt a kutatás jelentőségéről. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy jelentős feladat ennek a tudásanyagnak az eljuttatása a nyilvánosság, a társadalom, az iskolák felé. Hiszen ez az átfogó kutatás a digitalizáció korában lehetőséget ad arra, hogy az érintett települések diákjai közelebbről megismerhessék, megértsék, hogy milyen volt szüleik és nagyszüleik élettere a szocializmus korában.
Bánki Zsolt, a levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának vezetője az online adatbázis működését szemléltette a jelenlévők előtt. Dr. Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettese a Skanzen szabadtéri kiállításának koncepciójáról osztott meg kulisszatitkokat. Szegedy-Kloska Tamás, az intézmény tudományos titkára az online elérhető tanulmánykötet szerzőit és írásait mutatta be. Dr. Harlov-Csortán Melinda, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense a kockaházról szóló könyvről tartott előadást. Nagyné dr. Batári Zsuzsanna, a Skanzen tudományos igazgatója pedig azt osztotta meg a hallgatósággal, milyen kutatási módszerek mentén zajlott az adatgyűjtés.
