Mi, akik itt élünk, sokszor nem vesszük észre, hogy mennyi érték lakozik a környezetünkben. Ezt eleveníti fel a National Geographic Európa a magasból című műsora, melynek egyik epizódja éppen hazánkkal foglalkozik. Vigyázat, spoiler következik!
Pop-corn hiányában mogyorót és gumicukrot készítettem be magam mellé és úgy vártam az adást, mint a kisgyerekek a sorompóknál elsuhanó vonatokat. A járvány kezdete óta egyre többet járom az erdőket és olyan, általam eddig nem ismert látványosságokat is felfedeztem, melyek igencsak belopták magukat a szívembe.
A kevésbé hazaszerető honfitársaink itthon csak a rossz, csúf dolgokat veszik észre – ők azok, akik önjelölt megmondóemberként kötekedve, pocskondiázva mutogatják a városok szelektívszigeteit, a kátyús utakat –, holott Magyarország nem csak felhagyott rozsdásodó ipartelepekből, romos épületekből áll, hanem sokkal inkább az ellenkezőjéről beszélhetünk. Ki merem jelenteni, hogy túlsúlyban vannak azok a helyek, melyekre igazán büszkék lehetünk.
Esztergom, Magyarország első fővárosa (Forrás: Pixabay)
Na de hogy is jön képbe a National Geographic? A műsort készítő stáb többek között Németország és Svédország után hazánkat is górcső alá vette és készítettek egy olyan imázsfilmet, amit a napokban a megadott időpontban több mint harminc országban vetítettek le.
Az epizódban természetesen szó volt a trianoni országcsonkításról és arról is, hogy bár megannyi nehézséggel kellett szembe néznünk az elmúlt évtizedekben, mégis a magyar gazdaság európai szinten a leggyorsabban fejlődő gazdaságok közé tartozik.
Ahogy az lenni szokott, Budapestre kiemelt figyelem hárult. Oda érkezik a legtöbb turista, fővárosunk területileg tízszer akkora, mint bármelyik másik hazai nagyváros. Jutott néhány perc az egyik új dunai híd, a komáromi Monostori-híd bemutatására is, ami a legmagasabb, Dunán átívelő építmény itthon.
Monostori-híd. Impozáns, gyönyörű és fontos építmény a Dunán (Forrás: Wikipédia9
Történelmünk és értékeink is megjelennek a műsorban, hiszen drónfelvételről láthatjuk, hogyan legelnek a szürkemarhák a Hortobágyon. Való igaz, egykor ez is elképzelhetetlennek számított: az 1960-as években mindössze 200 példány élt belőlük és joggal kellett tartani attól, hogy a jószágok eltűnnek a Föld színéről. Azért érdekes, hogy nem csak a gazdaságunk áll helyre minden egyes pofon után, hanem sikerült megmentenünk a magyarságunk szimbólumát is.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram az Orbán-kormány egyik sikertörténete: első ütemben összesen harminc építmény újul, illetve újult meg, köztük a Balaton északi partját védő szigligeti vár. Gyermekkorom óta rajongok a középkori históriákért, a lovagi tornákért és a várromért, ami a vulkáni kúpon elterülve lélegzetelállító látványt nyújt. Az epizódból kiderül, hogy egy lelkes szakember elkészítette a vár háromdimenziós modelljét, mely azt mutatja, hogy be hogy hogyan is nézett ki fénykorában az erőd.
A soproni adótorony (Forrás: Wikipédia)
Számomra a legnagyobb újdonságot mégis a soproni Szojuz-rakéta eredményezte, ami végső soron nem egy űreszköz, hanem egy hatalmas adótorony, ami Londonnál nagyobb területre sugározza a jeleket. Szemtanúi lehettünk annak is, hogy milyen óvatos mozdulatokkal szereltek fel egy parabolát, amellyel pénzügyi adatok továbbítását fogják segíteni.
Aki teheti, kaparja elő a műsorújságot és tegye szabaddá magát akkora, amikor újra leadják az epizódot. Jó filmezést kívánok!
