Az Orbán-szabály a politikai tudás foglalata – mondta Stumpf István kormánybiztos G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály című könyvének a XXI. Század Intézet Facebook-oldalán tartott online bemutatóján szerdán.
Az MTI beszámolója szerint a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos, korábbi alkotmánybíró, kancelláriaminiszter elmondta: Orbán Viktorról sok könyv született már, de ez különleges, hiszen „szerzője az Orbán-csapat tagja”. A könyv az elmúlt tíz év összefoglalása, amelyből kiderül a miniszterelnök filozófiája.
Stumpf István felidézte, hogy a rendszerváltás idején három generáció küzdött egymással: a történelmi nemzedék, melynek kiemelkedő képviselője volt Antall József, a reformerek, akiknek egyik ágát, a reformkommunistákat Pozsgay Imre reprezentálta, a másikat, az ellenzékit pedig Kis János.
„A harmadik nemzedék volt a kommunizmus utáni Fidesz-generáció. Azért váltak ők a legnagyobbá, mert a kezdeti sikertelenségek után képesek voltak alkalmazkodni, volt társadalom- és nemzetstratégiájuk” – jelentette ki.
Stumpf István azt mondta: Orbán Viktor nem engedi, hogy a bürokratikus tevékenység „felzabálja” a kormányzást, tudja, hogy intellektuális szuverenitásra van szükség a mozgástér kihasználásához, kell egy világos iránytű, a nemzeti szuverenitás.
„A miniszterelnök „nem szereti az intézményeket, ő az embereket szereti”, és világossá tette, hogy mindent megtesz Európa keresztény gyökereiért” – fűzte hozzá.
Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a miniszterelnök valószínűleg legalább olyan jó filozófus lenne, mint politikus. Minden kérdéshez úgy nyúl hozzá, hogy eljut a metafizikai mélységig, az első, eredeti kérdésig.
„A filozófus álláspontja szerint a politikában mindig verseny van, ez az emberi létezés lényege – ez akkor is így van, ha nem akarjuk -, és itt van egy miniszterelnök, aki kézzelfoghatóan, példátlanul sikeres, nem csupán Magyarországon” – jelezte Lánczi András.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője videóüzenetében arról beszélt: egy könyv akkor jó, ha elolvasása után többet értünk meg létezésünkből, és G. Fodor Gábor munkája ilyen. Segít tájékozódni az elmúlt harminc évben, és segít megérteni, hogy miért meghatározó az utolsó évtized. A könyv Orbán Viktorról szól, akiről dicsérő szavakat mondani 2021-ben még mindig bátorság – jelentette ki.
„Én vállalom ezt a bátorságot” – jegyezte meg a fideszes politikus.
Orbán Viktor a korszakos magyar politikusok közé tartozik – fejtette ki -, akiről azok is elismeréssel beszélnek, akik nem rajongói.
„Ez a fokmérője Orbán Viktor közéleti teljesítményének, amelyet ez a kötet bemutat” – mondta Deutsch Tamás.
Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet publicistája videóüzenetében fontos könyvként értékelte G. Fodor Gábor kötetét. Kifejtette, a nyugati civilizáció a végső pusztulás felé tart, és ebben a történelmi helyzetben van egy politikus, aki elsőként ismerte fel, hogy ha meg akarjuk menteni a nyugati kultúrát, akkor európai reneszánszra van szükség. Az Orbán-szabály legfontosabb üzenete, hogy van egy vezető Kelet-Európában, aki felismerte ezt az igazságot, és van képessége is, felhatalmazása is, hogy harcoljon érte.
„Ebben a harcban muszáj mellette állnunk! G. Fodor Gábor könyve ebben segít nekünk” – hangsúlyozta Bayer Zsolt.
A laudációk után megtartott panelbeszélgetésen G. Fodor Gábor, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese és Békés Márton történész-politológus a 2010 utáni „Orbán-korszak” mibenlétéről folytatott eszmecserét.
A szerző kifejtette: Orbán Viktorban megvolt a bátorság ahhoz, hogy saját modellt hozzon létre. A miniszterelnök vezette jobboldal – szakítva a korábban jellemző „hátránygazdálkodással” – „előnygazdálkodást” folytat, azaz az ország erősségeire alapoz – fogalmazott. Álláspontja szerint ez „óriási merészség”, amelyhez állandó tanulási képesség szükséges.
„Orbán Viktornak a változtatásokhoz volt „mersze, képessége és ereje” – jegyezte meg.
Schmidt Mária ehhez kapcsolódva arról beszélt, bátorságra vall az a felismerés, hogy az a nyugati civilizáció, amelyet a rendszerváltozás előtt „utol akartunk érni”, nem működik már, nincs már mit másolni rajta, ezért „nekünk kell végiggondolni, hogy nekünk mi a jó”.
Úgy látja, hogy Orbán Viktor mindent a nemzeti érdek képviselete szempontjából értékel, és az általa tanultakat ennek érdekében használja fel. Schmidt Mária szerint a miniszterelnök célja „a nemzeti megmaradás és a közös nemzeti siker”, és ez megkülönbözteti más magyar és külföldi politikusoktól.
A főigazgató szólt arról is, hogy a miniszterelnök minden döntését és lépését „gondolatilag nagyon alaposan megalapozza és ezek az elmúlt tíz év után összeálltak egy olyan építménnyé, ami gyakorlatilag megváltoztatta Magyarországot, kezdi megváltoztatni a térségünket és jó eséllyel egész Európát meg fogja változtatni”.
„Ennél jobb Európával nem történhet” – hangoztatta.
Barthel-Rúzsa Zsolt arról beszélt, hogy Orbán Viktor stratégiai célokban távlatosan gondolkodik, és ennek megfelelően vezeti az országot. Úgy vélte, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is szükség van azokra a gondolatokra, amelyeket a magyar miniszterelnök képvisel.
G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály – Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről című, 372 oldalas könyve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.
(Forrás: MTI)
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
