Szentmisével és országos zarándoklattal emlékeztek meg Mindszenty József bíboros-hercegprímás haláláról és harminc évvel ezelőtti újratemetéséről május 8-án, szombaton Esztergomban.
Az Esztergomi Bazilika altemplomában délelőtt fél 11-kor Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek mutatott be engesztelő szentmisét Mindszenty József újratemetésének 30. évfordulója alkalmából. A szentbeszédet pedig Varga László, kaposvári megyés püspök mondta.
A szentmisén többek között részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, Steindl Balázs, a megyei közgyűlés alelnöke továbbá a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagjai.
„Különleges módon emlékezünk most Mindszenty bíborosra és imádkozunk azért, hogy Isten tiszteletre méltó szolgáját minél előbb a boldogok sorában ünnepelhessük” – mondta el a szertartás elején Erdő Péter. „Nehéz időszakot zárunk, még nem múltak el a korlátozások sem, az iskolák tanulói szervezett módon még nem zarándokolhattak ide az Esztergomi Bazilikába, de már látjuk a jeleket, már láttam szlovákiai rendszámú autókat is itt, a bazilika előtti parkolóban.” – folytatta a bíboros. „Mindszenty bíboros úr emléke ma is eleven, nem halványult el, és úgy látszik, nem függ az időjárástól sem. Igen, mert ő az egész életét adta azért, mert szerette Istent, szerette az Egyházát és szerette a hazáját. A sorsa pedig a rágalmak és a meg nem értés, a megértés és az újrafelfedezés közepette valamiképpen egész népünk sorsának a jelképévé vált. Imádkozzunk tehát ebben a szentmisében hazánkért és népünkért is!” – biztatott a Magyar Katolikus egyház feje.
„Ha Mindszenty bíboros köztünk élne, vajon mi ellen küzdene? A globalizáció, korunk diktatúrái, a relativizmus ellen? Felemelné-e a szavát a korszellem, a konzumkereszténység és a kulturális kereszténység ellen? Mi mellett állna ki? Küzdene a társadalmi igazságosságért, a lelkiismereti szabadságunkért és az Egyház hitelességéért?” – ezekkel a kérdésekkel kezdte szentbeszédét Varga László, kaposvári megyéspüspök. „Mindszenty bíboros élete és tanítása prófétai jel volt, amelynek ellene mondtak. A próféta mindig nyugtalanító, a szavait nem lehet könnyen fogyaszthatóvá tenni. Ugyanakkor a hercegprímás nagyon szerette az Egyházát. Vállalta érte a börtönt, a kínzásokat, a száműzetést.
Mindszenty József 1892-ben született, XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország hercegprímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. A bíborost 1948. december 26-án törvényellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után, megromlott egészsége miatt, 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Onnan szabadították ki 1956. október 30-án. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. A követséget csak 15 évvel később, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el, ekkor előbb Rómába, majd Bécsbe ment. Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el. A Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án ártatlannak nyilvánította. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, majd újratemették az esztergomi bazilika altemplomában. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási pere 1994-ben kezdődött és jelenleg is folyamatban van a Vatikánban. Ferenc pápa 2019 februárjában ismerte el Mindszenty József életszentségét, boldoggá avatásához még egy csoda bizonyítása szükséges.
Forrás: MTI / magyarkurir.hu
Fotók: Lambert Attila (magyarkurir.hu)
