Nagyterhelésű biciklik bérlése applikáción át, digitális piacterek és még megannyi újdonság. Egy kutatás szerint az új innovációk célja, hogy több embert vonzzanak a városközpontokba. Mi segíthet a belvárosokon? – többek között ezt a kérdéskört járta körül Jan Hauser, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban fejtette ki gondolatait.
A gyerekek ugrálnak a város közepén felállított ugrálóvárakban, míg mások magokat szórnak a városi földekre, mely így nem a város szélén, hanem (mint Londonban) az elhagyatott vasút mellett fog kinőni. Sok út vezet a belvárosba, s még csak két lehetőségről beszéltünk a város jövőjét illetően. Annak érdekében, hogy a bevásárlóövezeteket újra életre keltsük, a kereskedőknek, a vendéglátóknak és más csoportosulásoknak is sokkal jobban kell törekedniük arra, hogy újra magukra találjanak és más lehetőségekkel is éljenek. Habár egyes üzletek áttértek az internetes forgalmazásra, sajnos nem mindegyik fogja túlélni a mostani válságot.
A városközpontok szerepe miatt a bérlők, a kutatók és más csoportok is aggódnak. A stuttgarti ,,Fraunhofer-Institut für Arbeitswirtschaft und Organisation” kutatói felmérték a német belvárosok állapotát, és számos javaslatot vázoltak fel a jövőre vonatkozóan: ha brit mintára szezonális játéktereket állítanának fel, akár a városközpontban, akár a városi földeken, az nagy változatosságot jelentene, de a kiskereskedők hibrid ajánlatai, a pop-up-hirdetőpontok, és a virtuális városnézés a lakosok számára is vonzó lenne. A ,,Friedrich Naumann Alapítvány a szabadságért” tanulmányát, nevezetesen A belvárosok jövőjét a Frankfurter Allgemeine Zeitung is előnyben részesíti és hamarosan meg is jelenteti.
Jan Hauser szerint a kutatók ugyanakkor több problémára is figyelmeztetnek: hogyan fognak alkalmazkodni a kiskereskedők a digitális áttéréshez? Hogyan maradhatna a belváros mindenki számára elérhető, hogy közben az áruszállítás is folyamatosan növekedne? Mire lenne szükség ahhoz, hogy az élénk városközpont mellett az életszínvonalat is fent lehessen tartani?
A tanulmány szerzői, nevezetesen Patrick Ruess, Božana Vrhovac és Katharina Yoga egy új megközelítésből állnak hozzá a változáshoz: ,,A belvárosok jövőjét azok fogják meghatározni, akik mernek nyitni az új dolgokra, a meglévőeket tovább merik gondolni, s mindezt a helyi adottságokhoz hozzá tudják fűzni. Ehhez jelentősen fontos, hogy a községekben ne csak lehetővé tegyük, de meg is követeljük az innovációt.”
Ez a városi környezetnek is jól jöhet
A cikk írója kitért arra is, hogy a kutatók azt javasolják, hogy a városoknak szorgalmazniuk kellene a kisebb és helyi üzletek digitális terjeszkedését, s ahogyan Lippstadt-ban is, a helyi vállalkozások online kínálatát az online piacokkal is összekötni. Ehhez az üzletek egy ún. ,,Üzlettámogató Övezetet” (Business Improvement District) alakíthatnak ki, mely során a helytulajdonos a kiskereskedővel együtt szabadon megemelhetnék a helyiség értékét. A városi termőföldeken (Londonhoz hasonlóan) fokozatosan lehetne csökkenteni a káros üvegházhatású gázok kibocsájtását.
Hasonló a helyzet a digitális szállítóövezetekkel, a szenzoralapú közlekedési táblákkal, és azon okostelefonokra is letölthető applikációkkal, melyek segítségével hamarabb juttathatjuk szabad parkolóhelyekhez a beszállítókat.
A nagyterhelésű bicikliket akár egy appon keresztül hamarabb is lefoglalhatjuk, hogy megkönnyítsük a biciklikre való áttérést (amit Tübingenben már tesztelnek is). Megoldást jelentene, ha a kisvállalkozások mellett a városlakók is ingatlanokba költöznének, mert a bérlőknek a pandémia utóhatásai miatt le kellene húzniuk a rolót.
A tanulmány szerint a kisebb-nagyobb vállalkozásoknak jobban megérné, ha megvetnék lábukat a piacon és aktívabban használnák a közösségi médiát. Bernau egy remek példa lehet, ugyanis ott a turisták egy virtuális séta során fedezhetik fel az éttermeket és a kisüzleteket. Az élményt tovább fokozza, hogy a látogatók séta során a pop-up-hirdetések mellett játszótereket és kültéri edzőpályákat is igénybe vehetnek a belvárosban. A vendéglátóhelyeknek gyakrabban kellene már az éttermen kívül is hirdetniük napi ajánlataikat, de nemcsak ünnepnapokkor.
A belvárosok tulajdonképpen nemcsak az ülethelyiségek miatt voltak mindig is vonzóak. A kisebb csoportoknak utazásokat, ünnepségeket és koncerteket kellene szervezniük. Az éves és heti piacok, a bolhapiacok, és számos alkalmi rendezvény jelentős bevételt hozna az éttermek és üzletek számára. A társulások igyekeznek ezen városrészekbe fektetni, így a résztvevő üzleteknek nagyobb befolyással kell szembenézniük. Ezügyben a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (Bundeswirtschaftsministerium) idén a kereskedelmi képviselőkkel és a községekkel együtt gyakorlati lehetőségek után kutattak, többek között a virtuális valóságtól a divatbemutatókon át a kuponokig, melyek a város magját erősíthetik meg.
A Stuttgarti Tudósok (Stuttgarter Wissenschaftler) nagyra becsülik a belvárosok értékét, melyek legtöbbször a városok legrégebbi lakóövezeteiként működnek, s melyek az innováció motorjaként szolgálhatnak. A legtöbb esetben egy folyamatos változásnak vannak kitéve, s mindezt komoly kihívások jellemzik, melyek a hosszútávú folyamatok jellemzői is. Az online kereskedelem elvesztette jelentőségét, mivel már a koronavírus előtt az összforgalom több mint 10%-át tette ki a német kiskereskedők esetében. A kisebb városokban több bódé áll üresen, mint a nagyvárosokban. Ezenkívül az élelmiszerárusok és a vendéglátók egyre gyakrabban költöznek vissza a városközpont régi boltsoraiba. A szerzők leszögezik, hogy emiatt a kiskereskedők és a városi monopolhelyzet többet veszíthet.
Többek, mint romantizált maradványok
A jövő kifürkészhetetlen. A szerzők számos lehetőséget vázolnak fel a magas életszínvonalú belvárosok számára, mivel képesek az emberi találkozásoknak, az értékteremtésnek, és a kreatív alkotásoknak is teret adni. ,,A városközpontokra nem úgy tekintenek a városlakók és a látogatók, mint romantizált maradványokra, hanem mint lüktető, markáns és vonzó célhelyek a globalizált és behálózott társadalom számára, mely itt kifejezheti sokszínűségét.” Ha minden jól alakul, a változás jelentős javulást fog hozni a belvárosok számára.
(A cikket Halász Tamás, a Szendre 365 külföld rovatának vezetője fordította.)
