Tizenhárom éves csúcsra húzták fel az inflációt a meredeken emelkedő energiaárak szeptemberben az euróövezetben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2008 szeptembere óta a legerősebb ütem.
Elemzők ennél valamivel gyengébb ütemre, 3,3 százalékos emelkedésre számítottak az augusztusban mért 3,0 százalékos ugrás után.
Szeptemberben is az energiaárak nőttek a legnagyobb mértékben, 17,4 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 2,1 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal drágultak.
Az energiaárakat nem számolva 1,9 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 1,9 százalékkal nőtt.
Elemzők 1,9 százalékra várták a maginflációt az augusztusi 1,6 százalékos emelkedés után.
Havi összevetésben 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Az energiaárakat nem számolva 0,4 százalékos volt a növekedés, az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat sem tartalmazó maginfláció pedig 0,5 százalékkal nőtt.
A végleges adatsort október 20-án hozza nyilvánosságra az Eurostat.
A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 4,1 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal, Olaszországban 3,0 százalékkal, Spanyolországban pedig 4,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.
A legerősebb ütemet, 6,4 százalékot Észtországban mérték, mögötte Litvánia következik 6,3 százalékkal, majd Szlovákia 5,1 százalékkal. A legkisebb mértékben, 0,7 százalékkal Máltán nőttek a fogyasztói árak, majd Portugália következik 1,3 százalékos, valamint Görögország és Finnország egyaránt 2,1 százalékos emelkedéssel.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a magas inflációt okozó tényezők közül „sok” átmeneti. Várakozásai szerint e tényezők egy része a koronavírus-világjárvány után is fennmaradhat. Az EKB mindazonáltal továbbra is arra számít, hogy az áremelkedés üteme gyenge marad, és a következő években nem éri el a 2 százalékos célt.
(Forrás: MTI)
