Tekintettel az afganisztáni szükséghelyzetre, fel kell szabadítani a zárolt pénzeszközöket – követeli a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (International Rescue Committee, IRC). A német szövetségi kormány ezt másként látja – írja a Deutsche Welle (DW).
A segélyszervezetek riadót fújnak: a humanitárius helyzet drámaian romlik Afganisztánban, az országot már az éhínség fenyegeti. Néhány hónapon belül akár 38 millió ember is élhet a nemzetközi szegénységi küszöb alatt Afganisztánban, ami a lakosság körülbelül 97 százaléka – amint azt Ralph Achenbach, az IRC humanitárius szervezet német részlegének ügyvezető igazgatója elmondta a DW-nek.
A Világbank meghatározása szerint ezek az emberek nem képesek napi rendszerességgel olyan mennyiségű árucikket megvásárolni, amennyi az Amerikai Egyesült Államokban 1,90 dollárba kerülne. Mostanra már a lakosság több mint felét érinti az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. „Tehát az emberek nem tudják, hogyan fogják előteremteni a következő napi betevőjüket.”
Christian Schneider, az UNICEF németországi ügyvezető igazgatója szintén figyelmeztet a növekvő szegénységre és a közelgő nemzeti vészhelyzetre Afganisztánban. A humanitárius katasztrófa eközben már 13 millió gyermeket is érint – írta Schneider a „Frankfurter Allgemeine Zeitung” napilapban nemrégiben megjelent vendégcikkében.
Ember okozta katasztrófa
Az IRC, amelynek szíriai projektjeit valamelyest a Szövetségi Kormány is támogatja, most az utóbbihoz fordul, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az afganisztáni gazdasági összeomlás megakadályozásáért. Többek között fel kell szabadítania a német bankokban befagyasztott afgán pénzügyi eszközöket; fel kell állítania egy kerekasztalt a kulcsfontosságú adományozókkal a hosszú távú finanszírozási mechanizmusok kidolgozása érdekében; fel kell szólítania a Világbankot és a nemzetközi partnereket az Afgán Újjáépítési Vagyonkezelői Alapból (ARTF) lekötött 1,2 milliárd USD kifizetésére. Berlinnek azt is meg kell próbálnia tisztázni, hogy a szankciók az egyénekre vagy a tálib kormány egészére irányulnak-e.
A jelenlegi helyzet sok szempontból ember okozta katasztrófának minősíthető – indokolja Ralph Achenbach a fellebbezést az IRC részéről a DW-nek adott interjújában. „A gazdasági visszavonulás, ami az augusztus végi katonai visszavonulást követte, pusztító hatással van az afgán gazdaságra és lakosságra. Ehhez hozzátartozik a fejlesztési támogatások befagyasztása is, aminek következtében az állami költségvetés csaknem 75 százaléka kiesett.” Emiatt az orvosok, a tanárok és a közalkalmazottak már nem kaphatták meg a fizetésüket.
„Ez abból is fakad, hogy az afgán vagyont befagyasztották külföldön, Európát is beleértve, ami végül teljesen kimerítette a likviditást” – teszi hozzá George Sebbunya, az IRC afganisztáni programigazgatója. „A COVID-világjárvány és az elmúlt 27 év legerősebb aszálya tovább rontják a helyzetet.”
A szövetségi kormány más utakat választ
A segélyalapok átutalása elvileg csak bizonyos feltételek mellett lehetséges – mondja Aydan Özoğuz (SPD, Német Szociáldemokrata Párt), a német Bundestag alelnöke, aki parlamenti frakciójának külpolitikai munkacsoportjában Afganisztánért felelős. „Nyilvánvaló, hogy Németország nem adhat közvetlenül semmiféle pénzt a tálib kormánynak. Mert az aligha jutna el oda, ahová mi szeretnénk. Ennélfogva elképzelhetetlen, hogy egy olyan rezsim, mint a táliboké, pénzt kapjanak Németországtól, hogy majd azt ellenőrizetlenül szétosszák. A szövetségi kormány nem ismeri el a tálib kormányt. Ezért más utakat választunk” – nyilatkozta Özoğuz a DW-nek.
Ezek az utak Özoğuz elmondása szerint már léteznek, utalva ezzel a nagy segélyszervezetekre. A Külügyminisztérium információi szerint Németország valóban mintegy 600 millió eurót bocsátott rendelkezésre humanitárius célokra Afganisztánban 2021-ben. Olyan partnerszervezeteken keresztül, mint például a Világélelmezési Program (WFP) vagy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), az emberek közvetlenül részesülnek a segélyből – írja a Külügyminisztérium a honlapján.
Ezenfelül a Világbank által kezelt Afgán Újjáépítési Vagyonkezelői Alap (ARTF) decemberben úgy döntött, hogy az általa kezelt pénzeszközökből 280 millió dollárt utal át a Világélelmezési Programnak (WFP), valamint az UNICEF-nek.
A segélyszervezeteknél rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek
Voltaképpen a segélyszervezetek számos hatékony és bevált mechanizmussal rendelkeztek annak megakadályozására, hogy a pénzeszközök rossz kezekbe kerüljenek – mondja Ralph Achenbach, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság részéről. A rendelkezésre álló források azonban korántsem elegendőek az afgánok szorult helyzetének enyhítésére. Az IRC ezért indította el a fellebbezését. „Véleményünk szerint a Nyugat erkölcsi kötelessége megakadályozni a helyi lakosság túszul ejtését, mégpedig a nemzetközi diplomácia finom módszereinek segítségével.” Sokkal inkább az emberek szenvedésének szem előtt tartása és enyhítése a fontos.
Ám az afganisztáni válságot aligha lehet csupán pénzzel megoldani – mondja Aydan Özoğuz. Az országot egy legitimnek semmilyen szempontból nem tekinthető kormány irányítja, amely semmibe veszi az emberi jogokat és szintén felelős a katasztrófáért. „A nehézségeket és a szenvedést humanitárius segítségnyújtással tudjuk enyhíteni” – így Özoğuz. „Ezen túlmenően megpróbálunk jobb életkörülményeket teremteni az embereknek és egy perspektívát kidolgozni az ország számára olyan tárgyalások útján, mint amilyenekre éppen most került sor Oszlóban [a tálibokkal – a szerk.]. Ennek azonban előfeltétele a helyszíni segítőink biztonsága.”
Működő bankokra és piacokra van szükség
A segélyszervezetek egészen más, kevésbé politikai megközelítést alkalmaztak – magyarázza Ralph Achenbach. „A pártatlanság elve mellett vagyunk elkötelezve. Ott segítünk, ahol segítségre van szükség.” Álláspontja szerint ennek a segítségnyújtásnak jelenleg elsősorban a gazdasági megszorítások állnak az útjában, amelyeket az államközösség kényszerített rá az országra. „A humanitárius segély önmagában nem helyettesítheti sem a fizetéseket az afganisztáni közszférában, sem pedig egy egészséges gazdaságot. Az afgán népnek működő bankokra és piacokra van szüksége a túléléshez” – teszi hozzá Achenbach.
Aydan Özoğuz viszont meg van győződve afelől, hogy a nyugati államoknak egyértelművé kell tenniük, hogy nem fogadják el a tálib típusú hatalomátvételt, illetőleg részükről az emberi jogok szisztematikus megsértését. „Ezért nem lehet feltétel nélküli segítséget adni. A táliboknak tárgyalókészséget kell mutatniuk, továbbá meg kell találniuk a módját, amely legitim kormányt eredményez Afganisztánban.”
(Borítókép:
(Forrás: dw.com)
Fordította: Répási Erna
