Sok szakértő véli úgy, hogy a készségfejlesztés [puritánabb nevén: továbbképzés – a szerk.] sürgős, ám a legtöbb ember nem tudja, hol is kezdje. Szerencsére sokféle mód kínálkozik arra, hogy csiszoljuk tudásunkat – olvasható a BBC cikkében.
A szakértők szerint a készségek fejlesztése az egyik legsürgetőbb kihívás, amivel a munkavállalóknak szembe kell nézniük.
A versenyképesség megőrzése érdekében az új készségek elsajátítása a legfontosabb módja annak, hogy a munkavállalók a jövőben megvédjék magukat a munkaerőpiac zavaraitól, például az automatizálástól. A kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók közel 40%-a attól tart, hogy a következő öt évben a munkája elavulttá válik. A Világgazdasági Fórum szintén azt állítja, hogy a készségfejlesztés elengedhetetlen a Covid utáni gazdasági fellendüléshez; 2030-ra több mint 6 billió dollárral növelheti a globális GDP-t és 5,3 millió új munkahelyet teremthet.
Az üzenet egyértelmű: a munkahely gyorsan változik, és új készségekre van szükségünk egy új világhoz. De mi is az a készségfejlesztés? Sokan nem is igazán tudják – arról már nem is beszélve, hogyan fejlesszék magukat.
Mindez a McKinsey tavalyi jelentéséből derül ki, amely azt vizsgálta, hogy a készségfejlesztés miként ösztönzi a munkahelyek növekedését és hogyan kezelheti a méltányossági problémákat. „Valamennyi iskolázottsági és jövedelmi szinten azt tapasztaltuk, hogy az emberek több mint fele tovább kívánja fejleszteni a készségeit, de az egyik legnagyobb akadály az volt, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit kellene tenniük ennek érdekében” – mondja Kweilin Ellingrud, a munka jövőjének elemzője, a McKinsey vezető partnere és Globális Intézetének igazgatója.
Szerencsére – a szakértők szerint – bárki továbbfejlesztheti a készségeit, és rengeteg forrás áll rendelkezésre, amelyek segítenek nekünk ebben – amint már tudjuk, hol kezdjük.
Mi az a készségfejlesztés, és miért fontos?
A szakértők állítják, hogy a készségfejlesztés végső célja az, hogy hatékonyabb dolgozók legyünk, relevánsak és versenyképesek maradjunk a saját iparágunkban, potenciálisan felfigyeljenek ránk nagyobb fizetésemelés és elismerés formájában, vagy jobb álláslehetőségekért pozícionáljuk magunkat szakmai életutunk során.
A készségfejlesztés azért kap ilyen nagy felhajtást, mert „a munkaerőpiacon megkívánt készségek gyorsan változnak. A munkakörünk még akkor is változik, ha nem váltunk állást” – mondja Linda Cai, a LinkedIn tehetségfejlesztésért felelős alelnöke. „A LinkedIn legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az állások betöltéséhez szükséges készségek nagyjából 25%-kal változtak 2015 óta. 2027-re ez a szám várhatóan megduplázódik.”
Míg bizonyos készségek, mint a digitális kommunikáció, valamennyi szektorban egyaránt fontossá váltak, még az ugyanazon ágazaton belüli készségigények is változhatnak és ingadoznak – mutatják a LinkedIn adatai.
Cai úgy definiálja a készségfejlesztést, mint „azok a kisebb készséghiányosságok, amelyeket az ember folyamatosan pótol, mint például az Excel-tudás elsajátítása, ami egy projekt költségvetésének hatékonyabb kezeléséhez szükséges, vagy néhány trükk gyakorlása, hogy jobb teljesítményértékelő beszélgetéseket folytathassunk közvetlen beszámolónk során.” Ezeknek a kisebb készséghiányoknak a pótlása az, ami „jobbá és produktívabbá tehet minket a jelenlegi munkakörünkben és felkészít bennünket a következő előléptetésre” – teszi hozzá.
A készségfejlesztésbe beletartozhatnak ún. „kemény” és „puha” készségek egyaránt. (Előbbiekre példa bizonyos szoftverek használata vagy esetleg az alapvető grafikai tervezés. Utóbbiak közé sorolható például az értő figyelem vagy a konstruktív visszajelzés fejlesztése.) Tulajdonképpen bármi lehet, ami segít a dolgozóknak „egy kicsit jobban végezni a munkájukat” – mondja Barath Roy Michel, a torontói Humber College Institute of Technology & Advanced Learning kutatási és innovációs projektmenedzsere, aki készségfejlesztést tanult.
A készségek számítanak, mert nagyon világosan megmutatják a toborzóknak, hogy mit tud megcsinálni az illető. Cai elmondása alapján a LinkedInen toborzók 40%-a a készségekre vonatkozó adatokra támaszkodik a kiválasztás során, ami 20%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A készségek „hihetetlen lehetőséget biztosítanak a leginkább keresett állások betöltésére, arra alapozva, hogy egy álláskereső mit tud ténylegesen elvégezni, sokkal inkább, mint a diplomákra és a titulusokra hagyatkozva” – állítja Cai.
A készségfejlesztés mindenkinél másképp nézhet ki
A készségfejlesztés másik fontos része az, hogy tisztában kell lennünk mind a saját készségeinkkel, mind pedig a szektorspecifikus átfogó, fontos trendekkel. Vegyünk valakit, aki olajjal és gázzal foglalkozik. Lehet, hogy nem lenne rossz ötlet többet megtudnia a zöld energiáról és az elektromos járművekről, „mivel a Tesla Motor részvényeinek árfolyama az egekbe szökik” – mondja Michael. „Tegyünk egy lépést hátra, és nézzük meg, mi történik a szélesebb iparágban, és lássuk meg, hogyan tudunk a kanyarban előzve előrejutni.”
A marketingben vagy a médiában ez azt jelentheti, hogy több időt kell eltölteni a TikTokon, hogy megtudjuk, hogyan működik az alkalmazás, és miként alakulnak ki a fogyasztói trendek. Az előadók számára ez azt jelentheti, hogy észre kell venni a szinkronszínészek iránt megnövekedett keresletet, és megpróbálni releváns tapasztalatokat szerezni. A HR-esek számára ez azt jelentheti, hogy hozzáértővé kell válni az információs rendszerek technológiájában.
„Tegyünk egy lépést hátra, és nézzük meg, mi történik a szélesebb iparágban, és lássuk meg, hogyan tudunk a kanyarban előzve előrejutni.” – Barath Roy Michel
Hagyományosan a vállalatok vezető szerepet töltöttek be a munkavállalók készségfejlesztésének segítésében, irodai képzések révén. Most viszont már vannak lehetőségek a készségeink csiszolására online is – mondja Michel. „Nézhetünk YouTube videókat, feliratkozhatunk LinkedIn tanfolyamokra; van egy csomó online tanúsítvány.” És valóban, némi internetes böngészés során el/hozzájuthatunk az iparágunkat érintő fejleményekről szóló cikkekhez, információkhoz élő vagy Zoom eseményekről, vagy akár bizonyos készségekre vonatkozó kurzusokhoz.
És amikor a konkrét készségek meghatározásáról van szó, amelyeken dolgoznunk kell, a végső cél elképzelése segít: „elgondolkodnék és feltérképezném, mi is a számomra ideális munka?” – így Ellingrud. „Hová szeretnék eljutni, és hogyan dolgozhatok ennek érdekében visszafelé?” A szakértők szerint a legfontosabb, hogy meglegyen a kíváncsiság és a késztetés a készségfejlesztés iránt. Lehet, hogy még nem tudjuk pontosan, hol is kezdjük, de a jövőnkbe fektetni már félsiker. „Részben csak arról van szó, hogy el kell kezdeni a nyomozást” – vélekedik Ellingrud.
Egyesek számára sürgős a készségfejlesztés
Minden munkavállaló részére fontos lesz a technológiai tudás és a kommunikációs készségek a jövőben. De sok fizikai dolgozónak átfogóbban kell átalakítania készségkészletét. A munkavállalók ezen csoportja sürgetőbb és egzisztenciális kihívásokkal néz szembe, mivel a munkaerőpiacon bekövetkező hatalmas változások rizikót jelentenek bizonyos munkakörökre nézve. Különösen veszélyben vannak az ügyfélszolgálati, az élelmiszeripari és a gyártásban dolgozók, valamint a kisegítő személyzet, például az adminisztratív asszisztensek – fejti ki Ellingrud.
„Úgy gondolom, hogy egyesek számára a készségfejlesztés egy választható luxus, és ez előnyt jelenthet majd nekik. Másoknak azonban elengedhetetlen” – állítja. A McKinsey adatai szerint 17 millió amerikai munkavállaló tapasztalja majd, hogy a munkájára kevésbé lesz kereslet a következő évtizedben, és ezeknek az embereknek a 80%-ának lehet, hogy teljesen át kell képeznie magát, nem csupán továbbképeznie.
A fizikai dolgozóknak nehezebb lesz az új készségek elsajátítása, mert nagyobb valószínűséggel alacsonyabb a jövedelmi szintjük és az iskolai végzettségük, illetőleg kevésbé férnek hozzá az átképzési erőforrásokhoz. Ezért a kormányoknak, az oktatási intézményeknek és a munkaadóknak szorosan és stratégiailag együtt kell működniük a rendszerszintű problémák megoldása érdekében – mondja.
Készségfejlesztés és előrébb jutás
A szakértők azon a véleményen vannak, hogy a készségfejlesztés azt mutatja, hogy valaki befektet a munkájába és a jövőjébe. „Gyakran hajlamosak vagyunk letudni a 9-től 5-ig tartó műszakunkat, aztán hazamegyünk és pihenünk” – mondja Michel. De „én azt gondolom, hogy vissza kell lépnünk, és meg kell néznünk, mi történik makroszinten.”
A készségfejlesztés nemcsak abban segít a dolgozóknak, hogy előrébb jussanak, hanem abban is, hogy szenvedélyt találjanak munkájukban. A Gallup 2022-es közvélemény-kutatása szerint csak az Egyesült Államokban a munkavállalók alig több mint egyharmada dolgozik a saját szakmájában, ami a legalacsonyabb szám az elmúlt évtizedben. A szakértők azt mondják, hogy a készségfejlesztés az egyik módja annak, hogy újra motiválttá tegyük magunkat. Ha valaki nem fejleszti a készségeit, „akkor azt a lemaradás veszélye fenyegeti, és őszintén szólva, ez nem valami szórakoztató” – nyilatkozza Ellingrud. „Sokunkban benne van a tanulás vagy a fejlődés iránti vágy. Az pedig csak izgalmasabbá és tartalmasabb teszi az utazást, ha új dolgokat tanulunk meg, és a járt utat feladjuk a járatlanért.”
Ellingrud azt javasolja, hogy foglaljunk be egy órát a naptárunkban arra, hogy kitaláljuk a képességeink fejlesztésének módjait, és ha a jelenlegi munkaadónk biztosít képzéseket, iratkozzunk be azokra. „Úgy látom, sokan nem használják ki ezeket. [A munkavállalók] úgy tekintenek rájuk, hogy »ez csak elveszi az időt a családomtól, a munkámtól vagy a mindennapi teendőimtől – egyszerűen nincs időm erre a képzésre«” – állítja. „Szerintem ez helytelen gondolkodásmód.”
Így folytatja: „Nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan ember is a vezérigazgatótól az ügyfélszolgálati munkatársig, aki megengedheti magának az elkövetkező 5-10 évben, hogy ne fejlessze a készségeit valamilyen módon, mert a körülöttünk lévő világ olyan gyorsan változik.”
Forrás: BBC
Fordította: Répási Erna
Képek: Pixabay