Érdemes lesz szerda este az eget kémlelni

Pinterest LinkedIn Tumblr +

A Hold, a Vénusz és a Mars háromszög alakú együttállásával kezdődik a csillagászati nyár – írja a Ripost.

Komoly „jutalomban” részesül az, aki az év leghosszabb nappalának kivárja a végét: a nyári napforduló éjjelén, azaz június 21-én ugyanis különleges és ritka látvány fogad majd minket az égen. Szerda este 10 órakor gyönyörű együttállás alakul ki: a vékony holdsarló, a fényes Vénusz és a vöröses Mars egy tompaszögű háromszöget zárnak be, 5-5 fokra egymástól az égen – közölte közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló, kiemelve: mivel a Hold ekkor már alacsonyan, mindössze 13 fokkal a horizont felett helyezkedik el, érdemes ezt egy fáktól, épületektől és egyéb tereptárgyaktól mentes látóhatár mellől figyelni. Az együttállás június 22-én is megfigyelhető, ekkora a holdsarló átvonul a bolygópáros nyugati oldaláról a keleti oldalára, így még feltűnőbb lesz.

A nyári napforduló nem csak az év leghosszabb nappalát és a legrövidebb éjszakáját jelenti – az Északi-sarktól az északi sarkkörig például egész nap a horizont felett marad a Nap, de Magyarországon is 16 óráig lesz fenn –, de a csillagászati nyár kezdetét is, mely szeptember 23-án ér majd véget.

Azonban Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Földhöz viszonyított napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a felelős abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előre lépte ezt a három napot – olvasható a Nemzetikönyvtár blogon.

Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent Jánosra, Jézus megkeresztelőjére emlékszik. A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt. Keresztelő Szent János ünnepe az 5. században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van. Szent Iván éjjelét az északi és szláv népek mindig is mágikusnak tartották, és tartják is a mai napig. Ilyenkor különböző praktikákat vetnek be, melyek összefüggésben vannak a gyógyítással, a megtisztulással, a szerelemmel és a termékenységgel is – olvasható a hirado.hu-n.

Június 24-én, szombaton a Szent Iván-éj szellemében Magyarországon is megrendezik a Múzeumok éjszakáját – több mint 400 részt vevő intézmény közel 2000 programja egyetlen éjszakába sűrítve. Az Esztergomi Múzeumok Éjszakája programja IDE KATTINTVA tekinthető meg!

Forrás: ripost.hu / hirado.hu / Nemzetikönyvtár blog / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Megosztás.

A szerzőről

Hozzászólások lezárva.