A jövőben akár nagysebességű vasúttal utazhatunk Budapestről Győr érintésével Bécsbe, illetve Pozsonyon át Prágába és Varsóba. Vitézy Dávid szerint bár távolinak tűnik, de mint a vasútfejlesztésben oly sokszor, itt is igaz: ha azt szeretnénk, hogy 2040-ben valóság legyen, most kell az előkészítésén dolgozni.
A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum megbízott főigazgatója közösségi oldalán azt írta, hogy az osztrák, cseh, szlovák es lengyel partnerek együttműködésével készült el a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megrendelésére részletes megvalósíthatósági tanulmány.
Vitézy Dávid ismertette, hogy a Budapest Fejlesztési Központban a készülő Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia keretében a távlatban tervezett nagysebességű vasút fővárosi érkezési pontjaival is foglalkoznak. A Stratégiájuk három infrastrukturális fejlesztés szolgálja a nagysebességű vasutak érkezését. Az egyik a Déli Körvasút fejlesztése, kapacitásbővítése, melynek keretében a távolsági vonatok számára készül el részben az új Közvágóhíd állomás.
Szintén fontos projekt, hogy a Kőbánya-Kispest és Monor között új kétvágányos pálya létesül, mely eléri a Liszt Ferenc repülőtér 2-es terminálját és bekapcsolja az elővárosi mellett a nagysebességű távolsági közlekedésbe is majd a repülőteret. Emellett a Déli és a Nyugati pályaudvar közötti új vasúti alagút is fontos láncszem lehet: a távolsági vonatok kiszolgálását is szolgálhatja majd és a nyugatról érkező szerelvények akár az új útvonalon érhetik el Budapest belvárosát, majd a repülőtér vagy Románia felé is tovább haladhatnak majd.
„Ezen intézkedések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a budapesti vasúti hálózat fogadni tudja a növekvő számú távolsági vonatot a jövőben. A nagysebességű vasútnak csak egyik célja, hogy a távolsági utasok gyorsabban és az autózásnál, repülésnél környezetbarátabb, fenntarthatóbb úton juthassanak el Budapestről Bécsbe, Berlinbe, Prágába, Varsóba, Pozsonyba vagy akár Győrbe. Emellett azonban a távolsági közlekedés önálló új pályára helyezése jelentős pályakapacitásokat nyithat meg a ma is túlzsúfolt fővonalakon. Ez segít a teherforgalom vasútra terelésében, de új távlatokat nyit az elővárosi közlekedésben is.” – tette hozzá Vitézy Dávid.
A BFK vezérigazgatója szerint az 1-es (Budapest – Tatabánya) és a 30-as (Budapest – Székesfehérvár) vonalak elővárosi járatsűrűségét is jelentősen növelheti, ha a távolsági vonatok a jövőben az új nagysebességű pályára kerülhetnek. Az 1-es vonalon a tervezés alatt álló Kelenföld – Budaörs – Törökbálint kapacitásbővítés előkészítésén már úgy dolgoznak a NIF-fel közösen, hogy a pálya a jövőben a nagysebességű vasút budapesti bevezető szakaszaként is alkalmas legyen.
„A MÁV mindennapos gondjai mellett megértem, ha sokan szkeptikusak. De sok évtizede a japán vagy később a francia, spanyol, benelux vagy olasz nagysebességű projektek is azért születtek, hogy a meglévő vonalak mindennapos gondjain is segítsenek a távolsági utasok magas színvonalú kiszolgálása mellett. Ebben a szemléletben dolgozunk mi is az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen, hogy a jövőbeni fejlesztés ugyanúgy szolgálja a Varsóba tartó üzleti utasokat, mint a törökbálinti vagy székesfehérvári ingázókat.” – jelentette ki Vitézy Dávid.
(Forrás: Vitézy Dávid Facebook oldala)
(Borítókép: pillanatfelvétel a megvalósíthatósági tanulmányból)
