A tervezettnél valamivel később, idén január 6-tól vetítik Az unoka című filmet – az azóta eltelt 5 hét során több mint harmincezren tekintették meg, az összbevétel mindez idáig pedig az ötvenmillió forintot is meghaladta.
Legelső alkalommal 2016-ban, a Mindenki című (később Oscart-díjat nyert) rövidfilm kapcsán találkoztam a rendező nevével, amivel talán nem is voltam egyedül. Miután alig egy évvel a Saul fia után ismét elnyerte Magyarország számára az aranyszobrot, Deák Kristóf egy csapásra ismertté vált, alkotása pedig egy ideig közszájon forgott. Mindenütt erről beszéltek, erről írtak az emberek.
Noha akadtak elmarasztalói is a műnek, a zsarnoki kórusvezető tanárnő, valamint a bajtársiasan összetartó gyerekek történetét elbeszélő Mindenki rengeteg szívet megérintett, a tény pedig, hogy az akadémia is díjban részesítette, tovább növelte a rajongást az irányába.
Legújabb alkotását – mely egyben a legelső nagyjátékfilmje is – az eredeti tervek szerint múlt év decemberében szerették volna bemutatni, ám kis csúszás következtében január 6-án jött el a premier napja, azóta pedig többmilliós bevételt tudhat már a magáénak.
A történet egy napjainkban nagyon is gyakori problémát, a telefonos csalást és átverést állítja a középpontba: lelketlen bűnözök keresik fel a mit sem sejtő idős embereket, azt állítva, egy szerettük veszélyben forog, és, amennyiben meg akarja menteni őt, fizessen. A főhős, a szelíd irodista Rudi (Blahó Gergely) nagyapja (Jordán Tamás) is egy ilyen megtévesztés áldozatává válik. A rendőrség tehetetlensége nyomán az addig ártatlan, a légynek sem ártani tudó fiú maga indul el, hogy bosszút álljon az elkövetőkön. Idővel persze több segítőtársa is akad a küldetésében.
Az izgalmakban bővelkedő cselekmény megtörtént eset után született: Deák Kristóf egy rádiós interjú során számolt be arról, hogy annak idején az ő nagyapját is ehhez hasonló módon verte át néhány szélhámos, a tetteseket pedig sosem fogták el.
A már kilencvenedik évét betöltő, de még mindig szellemileg-fizikailag friss, idős férfit a történtek mélyen megrázták, olyannyira, hogy lassan teljesen összeomlott, majd pár hónappal a csalást követően elhunyt.
Noha Deák Kristóf maga nem ment utána az elkövetőknek (bár elmondása szerint, szívesen megtette volna), ahogyan a főhőse, Rudi, ezzel a filmmel valahol szeretett volna a nagyapjának emléket állítani, illetve valamelyest kiköszörülni a csorbát.
Aki tehát eddig nem tette volna meg, mindenképp adjon egy esélyt az alkotásnak: az eddigi visszajelzések javarészt pozitív hangvételűek, sőt, akadt, aki azt is megkockáztatta, hogy, noha még csak az év elején járunk, de már most megszavazza neki az év legjobb magyar filmje címet.
(Forrás: http://www.forumhungary.hu/box-office)
(Borítókép: Nemzeti Filmintézet Youtube)
Héjas Anna
