NATO-bővítés: nincs kitűzött dátum Finnország csatlakozási kérelmére

Pinterest LinkedIn Tumblr +

Pekka Haavisto finn külügyminiszter szerint „hasznos” lenne, ha Svédország és Finnország közösen pályázna a NATO-tagságra – olvashatjuk a hírt a BBC weboldalán

Azonban azt is elmondta, hogy egyetlen lehetséges pályázatra sem tűztek még ki konkrét dátumot.

A kommentek azután érkeztek, hogy a skandináv sajtó arról számolt be, hogy az országok a jövő hónapban egyidejűleg indíthatnak pályázatot a biztonsági tömbhöz való csatlakozásra.

Stockholm és Helsinki régóta a katonai semlegesség politikáját folytatják, hogy elkerüljék a konfliktusokat a regionális hatalmakkal.

Ám Sanna Marin finn miniszterelnök a hónap elején tett svédországi látogatásán kijelentette, hogy „minden megváltozott”, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy Helsinkinek „fel kell készülnie bármilyen akcióra Oroszország részéről”.

Észrevételei egybeestek egy biztonsági jelentés közzétételével, amely arra figyelmeztetett, hogy Finnország NATO-tagsága „fokozott feszültséghez vezethet Finnország és Oroszország határán”.

Az Iltalehti című finn lap hétfőn arról számolt be, hogy a két ország vezetői a május 16-i héten találkozhatnak, hogy bejelentsék a pályázatot Sauli Niinistö finn elnök svédországi állami látogatása során.

Finnország 1340 kilométeres (830 mérföldes) határon osztozik Oroszországgal, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig hangsúlyozta, hogy Moszkvának a saját intézkedéseivel kell „újra egyensúlyi helyzetet teremtenie”, amennyiben a NATO-pályázat folytatódik.

És már érkezett is néhány jelentés arról, hogy Oroszország megkezdte a katonai felszerelések mozgatását az orosz-finn határ felé, bár amerikai tisztviselők azt állították, hogy egyelőre semmit sem láttak, ami ezt megerősítené.

A svéd Aftonbladet című napilap viszont arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodott abban, hogy biztonsági támogatást nyújtanak a jelentkezési folyamat során, kormánytisztviselőkre hivatkozva.

Amerikai védelmi forrásokból úgy értesült a sajtóorgánum, hogy Svédországot és Finnországot de facto a biztonsági szövetség tagjaiként kezelik már a jelentkezési folyamat időtartama alatt is.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok támogatása állítólag magában foglalná a katonák számának növelését az északi országokban, további titkosszolgálati együttműködést, segítségnyújtást a kiberfenyegetések leküzdésében, valamint a NATO hadihajóinak fokozott jelenlétét a Balti-tengeren.

A NATO terjeszkedése 1997 óta 

Ann Linde svéd külügyminiszter a múlt héten közölte, hogy a Stockholm által végzett széles körű biztonsági felülvizsgálat már május 13-ára befejeződik, az eredetileg tervezett május 31. helyett.

Megjegyezte, hogy miután Finnország elemzése mostanra már elkészült, „nagy a nyomás” a jelentés sürgős közzétételére, és pártja, a szociáldemokraták várhatóan felhagynak a szervezethez való csatlakozás hagyományos ellenzésével.

Oroszország úgy látja, hogy a NATO veszélyt jelent a biztonságára nézve, és az ukrajnai háború kirobbanása előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök követelte, hogy a blokk vonja ki erőit kelet-európai tagállamaiból.

Az orosz invázió azonban éppen ellenkező hatást váltott ki: a NATO megerősítette erőit Kelet-Európában, illetve a hagyományosan semleges országok jelenleg a tömbhöz való csatlakozás küszöbén állnak.

Mind Svédországban, mind Finnországban a NATO-tagsággal kapcsolatos közvélemény drámaian megváltozott azóta, hogy Oroszország több mint két hónappal ezelőtt elindította invázióját.

Finnországban a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a szervezethez való csatlakozás támogatása a februári 28%-ról a múlt hónapban 68%-ra emelkedett.

Eközben a svédek 57%-a támogatja most már a NATO-tagságot, szemben a márciusi 51%-kal.

Forrás: BBC News
Fordította: Répási Erna
Képek: Foreign Policy (FP), BBC News

Megosztás.

A szerzőről

Hozzászólások lezárva.